A kialakult energiaválság enyhítésére a kormány az október 21-i határozata alapján növelné a geotermikus energia felhasználását. Ennek érdekében a kinyerés és az energetikai hasznosítás engedélyezési és felügyeleti hatásköreit teljes egészében a bányafelügyeletre bízná azzal, hogy az eljárásokat egyszerűsítsék. Egy november 2-án benyújtott, a bányászati törvények módosításáról is szóló törvényjavaslatból már a részletek is körvonalazódnak. A tervezetet a benyújtása előtt társadalmi egyeztetésre bocsátották. A szakmai érdekképviselet, a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) több okból sem támogatja a törvénytervezet elfogadását.
Nem látszik az egyszerűsítés
A kabinet szándéka szerint tehát a bányafelügyelethez tartozna a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos engedélyezés, ráadásul az egyszerűsítés jegyében. Jelenleg mindenféle termálvíz-hasznosítás (energetikai, ivóvíz, illetve fürdési céllal is) vízjogi engedély alapján megy, a bányahatóság pedig a különböző ásványi anyagok kinyerését (például kőolaj, ércek, homok, kavics, stb.) engedélyezi. Ez változna úgy, hogy a termálvíz-hasznosítás is a bányafelügyelethez kerülne. Az MGtE-nek nincs ellenére a hatóságváltás önmagában, amennyiben azt a jelenleginél jobban előkészítik, hogy a bevezetése minél kisebb fennakadást okozzon. A tervezetet azonban az abban foglalt részletek miatt mégsem támogatják.
Mint Szita Gábor MGtE-elnök lapunknak elmondta, a vízjogi engedélyezés nem egyszerű dolog, de a szakma már begyakorolta, ismeri, még ha időközben voltak is változások. A megjelent törvénytervezet alapján a geotermikus hasznosítás engedélyezése a jelenleginél nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb lesz azáltal, hogy a bányafelügyelethez kerül. Mégpedig azért, mert a geotermiánál is megtartja azt a hármas tagozódást, amely a bányászati engedélyezésnél megszokott. Eddig a termálvíz hasznosításához a vízjogi engedélyezés egy lépésben történt.
A tervezet szerint a bányafelügyelet
- ad ki kutatási engedélyt a geotermikus energia kutatásához,
- állapít meg geotermikus védőidomot (a földkéreg e célra elhatárolt része) a geotermikus energia kinyeréséhez,
- és köt szerződést a bányavállalkozóval a geotermikus energia hasznosítására.
Mivel három „engedély” kell majd, ez nem fogja egyszerűsíteni a folyamatot a szakmai érdekképviselet véleménye szerint, és az engedélyezés időigényét is megnövelheti. A jelenlegi vízügyi engedélyezés ugyanis „egyablakos” rendszerű és viszonylag gyors.
A hatóságváltás időpontját sem tartja szerencsésnek az MGtE, ha rajtuk múlna, későbbre tennék, mivel most energiaválságban vagyunk, amikor energiabiztonságunk növelése, az energiahordozók importjának mielőbbi csökkentése az elsődleges érdek. Véleményük szerint a hatóságváltás önmagában is olyan jelentős változás, ami csökkenti a kiszámíthatóságot. Ehhez jön még a tartalmi módosulás, valamint az, hogy a bányahatóságnak nincs gyakorlata a termálvizes geotermikus létesítmények engedélyezésében. Bár a bányatörvény 2009-es módosítása után a 2500 méter alatti geotermikus beruházások engedélyezése a bányahatóság hatáskörébe került, azonban ilyen eljárást eddig alig folytattak le.
Spekulációra ad lehetőséget
Anélkül, hogy nagyon belemennénk a szakmai részletekbe, néhány szempontot kiemeltünk még az MGtE-nek a tervezettel kapcsolatos észrevételeiből. Írták például, hogy nem derül ki, a kutatás kötelezően elvégzendő munkafázis-e, vagy a vállalkozó szabadon dönthet, kutatással vagy a nélkül kezdi-e meg a geotermikus beruházását. Az elmúlt hat évtizedben ugyanis a bányatörvény szerinti kutatást jellemzően nem végzett senki, aki például 1800–2000 méterről szeretett volna termálvizet kinyerni, mert a korábbi kutatások, fúrások, mérések alapján ilyen szempontból ismertnek, feltérképezettnek tekinthető az ország.
Ha a kutatási fázis mégis kötelező lenne, az fölvetne szerintük egy elég komoly problémát, mégpedig a spekulációs célú területfoglalást. Azzal, hogy egy kutatási engedély 4 évre szól, ami további 2 évvel meghosszabbítható, a kutatási engedély birtokosa elég hosszú ideig lefoglalhatja a területet ahhoz, hogy elvegye a lehetőséget más vállalkozásoktól, önkormányzatoktól, amelyek szintén hasznosítanák a geotermikus energiát. Jelenleg egy elvi vízjogi engedély 1 évre szól, ami legfeljebb 1 évvel hosszabbítható, és ez lényegesen szűkebb teret ad a spekulációknak.
Új, előzmények nélküli elem a tervezett engedélyezésében a bányahatóság és a bányavállalkozó között megkötendő szerződés, 20 plusz 15 évre. Az egyesület szerint ezzel az a gond, hogy az aláírásáig és utána is számos kötelezettséget kell magára vennie a vállalkozónak, amelyek betartása nem egyszerű, részben pedig hatáskörén kívül is áll.
A tervezet előírja a bányavállalkozónak, hogy a kitermelt vizet a technikai és földtani lehetőségekhez képest teljes mértékben sajtolja vissza. Jelenleg, mint írtuk, nincs visszasajtolási kötelezettség (a fürdési célú hasznosításnál pedig nem is engedélyezett). Mint az MGtE megjegyezte, a visszasajtolás nehéz kérdés, a normaszöveg szerinti „technikai és földtani” lehetőségek jogilag nehezen megfoghatók. Másrészt a visszasajtolás legfőképp a költségtakarékosság miatt mellőzött Magyarországon. A vízvisszasajtolás kizárólag vízügyi hatáskör, a bányahatóság ebben csak közvetítő szerepet kaphat – szögezték le.
Pénz biztosan kell hozzá
A tervezet részletezi azt is, hogy a geotermikus energia hasznosítását milyen területeken (például távfűtés, ipar, kertészet) tartanák fontosnak, ám az egyesület szerint hiányos és részben vitatható, ellentmondásos a felsorolás. Úgy vélik, a geotermikus energia piaci értékesíthetőségét nem érdemes kategorizálni, mert a hasznosításnak mindenekelőtt a forrásoldal és a fogyasztói oldal hőmérsékletei szabnak határt.
Határozott véleményük, hogy a geotermikus ágazat fölpörgetését nem az engedélyezési rendszer átalakításával kell kezdeni, hanem a beruházási támogatások visszaállításával, melyek részben lehetnek visszatérítendő támogatások is. Megemlítik, ezen a téren az első lépés megtörtént a Geotermia-2021/1 pályázat 2021. június 8-i meghirdetésével, bár a benyújtott támogatási kérelmeket csak egy év késéssel bírálták el, és a rendelkezésre álló keret szinte ki is merült. (A rendelkezésre álló 6 milliárd forintból 4,77 milliárd forint már gazdára lelt a pályázatot koordináló Nyugat-balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint.)
Az 1–1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltása geotermikus energiával csak így lehet reális – utaltak az azóta megszűnt TIM október végi közleményére. Ám a 2030-as határidő irreális szerintük. De attól még fontosnak tartják, hogy újra lendületet kapjon a geotermikus ágazat.
