Farkas Norbert / 24.hu
Gazdaság

Így szakad ketté a nyugdíjas társadalom

A 2021-es költségvetés zárszámadását nézte át nyugdíj szemszögből az Mfor, és a zárszámadás alapján arra a megállapításra jutottak, hogy

  • bár a választás előtti költségvetési osztogatásnak kifejezetten előnyös hatásai voltak a nyugdíjakra a 2021-es évben, ám
  • ennek ellenére is siralmas kép rajzolódik ki, ha összességében nézzük a nyugdíjas társadalom helyzetét.

Felidézik, hogy tavaly év elején 3 százalékos nyugdíjemelés volt, amihez hozzájött júniusban egy 0,6 százalékos korrekció, majd novemberben még egy 1,2 százalékos, így összességében 4,9 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Plusz februárban kifizettek a 13. havi nyugdíjból egy hétre eső juttatást. (Először az volt a terv, hogy négy év alatt lesz meg a teljes 13. havi nyugdíj, de végül már idén kifizették februárban a teljes havi juttatást.) Valamint volt nyugdíjprémium is, ráadásul kivételesen a kisnyugdíjasok is megkapták a maximális 80 ezer forintot.

A nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj egyheti részével a zárszámadás szerint 7 százalékos emelkedés valósult meg, ami 2,3 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. Ez régóta nem látott előnyös helyzetbe hozta a nyugdíjas társadalmat számszakilag. Ennél nagyobb reálszintű emelkedésre legutóbb 2014-ben volt példa – írták.

Az új belépők (friss nyugdíjasok) jellemzően az átlagnál magasabb nyugdíjával is számolva ennél is kedvezőbb kép rajzolódik ki, 7 százalék helyett 9,4 százalékos gyarapodás, ami már 4,6 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. Az átlagnyugdíjnál ennél nagyobb szintű reálérték-növekedésre legutóbb 2005-ben volt példa.

De akkor miért írták, hogy siralmas kép rajzolódik ki? Azért, mert az emelések alapján számolt reálérték, illetve az átlagnyugdíj reálértéke közötti differencia legutóbb 2008-ban volt a mostaninál is nagyobb (tavaly 2,3 százalékpont volt a különbség, akkor 2,8 százalékpont). Ez pedig a nyugdíjas társadalom folyamatos kettészakadására utal. Bár mint hozzátették, lényegében természetes folyamatról van szó, amivel kapcsolatban a zárszámadás így fogalmaz:

1989-hez viszonyítva például a végig állományban lévők nyugdíja 23,2-szeresére nőtt, az (értelemszerűen az aktuális, tehát jelentősen változott állományokra kalkulált) átlagnyugdíj viszont 27,4-szeresére. (Alapvetően a folyamatosan beáramló új nyugdíjak ellátásnövelő hatása miatt.) Ebből kiindulva, az eltelt időszak fogyasztói árnövekedését (2022-től a nyugdíjasokét) figyelembe véve a két szemléletben az ellátások reákértéke 18,8 százalékkal, illetve 40 százalékkal emelkedett 1989 óta összesen.

Ajánlott videó