Gazdaság

Meg kell reformálni a katát, de úgy, hogy a katásoknak jobb legyen – állítja az IPOSZ

Pelle Rink / EPA / MTI
Pelle Rink / EPA / MTI

Május végén jelentette be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László, hogy több szempontból is ideje lenne megreformálni a katát. Szerinte fenn kell tartani az önfoglalkoztatók, alacsony egzisztenciájú vállalkozások kedvezményes adózását,

  • de az ezzel visszaélőket ki kell zárni ebből a lehetőségből,
  • kezelni kell a nyugdíj kérdését (ami katázva nagyon alacsony lehet),
  • valorizálni kell az adó bevezetése, azaz 2013 óta változatlan adóösszegeket,
  • illetve felemelni a bevételi értékhatárt 12-ről 18 millió forintra,
  • valamint csökkenteni azt a jelenleg 3 millió forintos bevételi összeghatárt, ami felett 40 százalékos büntetőadót kell fizetni, ami egyetlen megrendelőhöz köthető.

A kamara elnöke szerint ezzel lehetne megakadályozni az ügyeskedést, vagyis azt, hogy a főállású munkavégzés egyéni vállalkozói jogviszonyban történjen.

A legkisebb vállalkozásokat képviselő Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László bízik abban, hogy mielőtt bármit döntenének a kisadózók tételes adójáról, azaz a katáról, meg fogják hallgatni azokat a vállalkozókat is, akik tényleg érintettek. A kata 2013-as bevezetése előtti időszakban az IPOSZ-t is bevonták az egyeztetésbe, és tettek is 12 módosító javaslatot, amelyeket – ha nem is feltétlenül rögtön, de – bevezettek. Javaslataikat pont azért tették meg, hogy a katát tudják használni azok a mikro- és kisvállalkozások, akik számára kitalálták. Kérték például, hogy az éves bevételi értékhatárt emeljék fel 6-ról 12 millió forintra, vagy hogy a katások által kibocsátott és más gazdálkodó szervezetek által befogadott számlát is le lehessen írni költségként.

Az IPOSZ is úgy véli, ideje lenne megreformálni a katát, de kizárólag úgy, hogy közben a vállalkozókat megvédjék.

Meg kell tartani a katát

Az IPOSZ támogatná, hogy megmaradjon az adónem, főleg az egyszerűsége miatt, és mert egy bejáratott, kedvelt adózási formáról van szó. De emellett egyet tud érteni azzal is, hogy lassan 10 év után szükség van némi finomhangolásra a katánál, főleg a nyugdíjra gondolva. Leginkább 2016–2017-től – amikor elkezdett jobban emelkedni a minimálbér – igyekeztek tudatosítani katázó tagjaiknál, hogy bár egy katás év a szolgálati időnél is egy évnek számít, ám a nyugdíjszámításnál a kata komoly hátrányt jelent, mivel az ellátási alap egyre jobban leszakadt az évek alatt a minimálbértől.

Az IPOSZ valószínűleg azt fogja javasolni, hogy legyen minimálbér-követő a kataadó mértéke, de emellett adjanak segítséget a legkisebb vállalkozások megmaradásához, megvédéséhez.

A kata bevezetésekor, azaz 2013-ban bruttó 98 ezer forint volt a minimálbér, az ellátási alap pedig 81 300 forint. Azóta a minimálbér kicsivel több, mint a duplája lett – bruttó 200 ezer forint –, miközben az ellátási alap mindössze 108 ezer forintra emelkedett, az is csak a fokozatos szochócsökkentés miatt. A kata havi adói pedig változatlanok maradtak tíz éve, főállásban havi 50 (vagy 75) ezer forint az adó, mellékállásban pedig 25 ezer forint. Persze, ha most hirtelen egy lépésben kellene behozni a minimálbér-emeléssel felérő lemaradást, és havi 50-ről 100 ezer forintra emelkedne a főállású katások adója, az valószínűleg nem minden érintettnek lenne kigazdálkodható – tette hozzá. Lehet, hogy itt is kellene némi finomhangolás.

A katások többsége tisztességesen adózik

Itt emlékeztetett rá, hogy a kata megváltoztatását szorgalmazó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László azt mondta, a katások 20–30 százalékánál, mintegy 100 ezer főnél valószínűsítik a bújtatott foglalkoztatást. Ezzel nem kívánt vitába szállni, de mint megjegyezte, ez egyben azt is jelenti, hogy a többi 300–400 ezer katás tisztességesen végzi a tevékenységét. Jelentős részük a szürkén vagy feketén dolgozóból lett tisztességes adózó, mert azt mondták, ha van egy ilyen egyszerű, kisterhű adó, akkor nem kockáztatnak tovább. Őket nem kellene visszalökni egy számukra nem elfogadható szigorítással a szürke- vagy feketegazdaságba – tette hozzá.

Sokan nyújtanak közülük lakossági szolgáltatásokat kis falvakban – az ilyen szolgáltatóból, munkatársból pedig évről évre kevesebb akad, mert nincs szakember-utánpótlás. Ha ők is elmennek a multikhoz dolgozni, mi lesz a lakosság kiszolgálásával? – tette fel a költői kérdést. Ezért mondja, hogy ezeket a vállalkozókat meg kellene védeni, hogy továbbra is működhessenek.

Hozzátette, mostanában amúgy sem volt könnyű dolguk a mikrovállalkozásoknak, súlyosan érintette őket a pandémia, a minimálbér-emelés, a munkaerőhiány, de jelentős nehézséget okozhat az is, ha a minapi bejelentés szerint a kisvállalkozók rezsije 5–7-szeresére nőhet. A járvány idején már így is sokan elhagyták a szakmájukat, felhagytak a vállalkozással (például taxisok, vendéglátósok, építőiparban dolgozók), és nem is tértek vissza. Így egyre nehezebb a lakosság kiszolgálása. Ahhoz, hogy ebben változás legyen, a még megmaradt vállalkozók mellett az utánpótlásra, a szakképzésre és a mesterképzésre kellene fókuszálni szerinte. Külön kiemelte, mennyire fontos lenne a mesterek tekintélyének, megnyirbált jogainak visszaadása, aminek érdekében akár a kamara is léphetne.

Az IPOSZ mintegy 40 ezer mikro- és kisvállalkozást képvisel – közülük nagyjából 50 százalék lehet katás az elnök becslése szerint. Az IPOSZ-nak az a véleménye, hogy nem egy új adórendszert kellene felépíteni a nulláról, amit újra meg kellene tanulniuk a vállalkozóknak, hanem a meglévő katát kéne korszerűsíteni szem előtt tartva a katázók megóvását, különben nem biztos, hogy a nehezebb utat választják, vagyis megtartják a tevékenységüket.

Illyés Tibor / MTI Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke beszédet mond az IPOSZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeb Budapesten, 2015. október 14-én.

Szűkítés és enyhítés kellene

Támogathatónak tartanák azt is, ha szűkítenék a kata-tevékenységet végzők körét, magyarul kizárnák azokat a tipikus szakmákat, amelyekben munkaviszonyt leplez a kata, azokat pedig meghagynák, amelyek a lakosság kiszolgálására irányulnak. Jelenleg egyedül az ingatlan-bérbeadásra nem lehet választani a katázást. Úgy véli, egyes szakmáknál nem kéne engedni az olcsó katázást, főleg, ha ezzel párhuzamosan emelik a bevételi értékhatárt is.

Németh László szerint az pedig csak politikai szándék kérdése, hogy változtassanak a katázás nyugdíjszabályán, azaz a nyugdíjszámításnál kapjanak pozitív diszkriminációt azok a katások, akik jellemzően a lakosság kiszolgálását végzik, vagyis ne két év számítson náluk egy évnek a nyugdíjszámításnál, hanem egy év munka nekik is egy év szolgálati időt jelentsen.

A 3 millió forint feletti, ugyanazon megrendelőtől származó megbízásokra kiszabott, 40 százalékos büntetőadót pedig kivezetnék a rendszerből. Németh László példaként említette, egy kárpitos 3 millió forint felett szállított be egy cégnek, miközben a környéken élő lakosságot is kiszolgálta. A büntetőadó miatt azonban elveszítette céges megrendelőjét, mert az nem tudta volna kigazdálkodni a 40 százalékos büntetőadót, a vállalkozó pedig nem tudott annyival olcsóbban dolgozni, hogy még a büntetőadó is beleférjen a vevőjének. A megmaradó lakossági megrendelésekből pedig nem tud megélni.

Mivel a mikro- és kisvállalkozásokat képviselik, nem ragaszkodnának most a 12 millió forintos bevételi értékhatár emeléséhez – úgy vélik, ez alá változatlanul beférnek a legkisebb, lakosságot kiszolgáló vállalkozások. Viszont az infláció miatt idővel mégis szükség lehet az emelésre – tette hozzá az elnök.

Ezen kívül javasolni fogják még, hogy a lakáscélra használt épületekben töröljék el a kéményseprői díjakat is, mert ez is egy plusz teher, ami tulajdonképpen a családokat sújtja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik