Azért terveztük a megmozdulást, mert hangot kívánunk adni annak az elvárásunknak, hogy dolgozhassunk, hogy legyen bevételünk, hogy el tudjuk tartani a családjainkat
– nyilatkozta a 24.hu-nak Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) egyesület elnöke. A szervezet csütörtökre hirdetett performanszt a Mol-székház elé.
Az elnök szerint dolgozni akkor tudnak, ha van üzemanyag, az pedig változatlanul hol van, hol nincs. Azért a Mol-székház elé mennek demonstrálni, mert a Mol most az egyedüli ellátó az országban. – A Mol azt ígérte, kezelni tudja a kialakult helyzetet, biztosítani tudja, hogy legyen mindenhol üzemanyag. Mi viszont úgy látjuk, nem tudja betartani a nemzeti olajtársaság, amit ígért – mondta Egri Gábor, hozzátéve, ha az olajtársaság nem tudja biztosítani az ellátást, akkor oldják fel az állami tartalékokat, és abból biztosítsák, hogy folyamatosan legyen üzemanyag a kutakon. – A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnél (MSZKSZ) 90 napos tartalék van mind olajból, mind üzemanyagból – hívta fel a figyelmet a szövetség elnöke.
Remélik, hogy megkapják a rendőrségi engedélyt a performanszhoz. A járdán fognak felsorakozni, békésen demonstrálva, nem zavarva a forgalmat, céljuk a figyelemfelkeltés. A Mol-menedzsment felé egy petícióval készülnek, a társadalmi felelősségvállalás jegyében kérik, hogy szolgálják ki a kis családi vállalkozások kútjait üzemanyaggal.
Egy demokráciában ez a minimum
Az FBSZ a parlamenti pártokon keresztül parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kérte azért, hogy fény derüljön rá, kik és milyen előkészítés, megfontolás alapján döntöttek az árstopról, annak részletszabályairól, illetve hogy vizsgálják-e az intézkedések hatásait. Ezzel szeretnének rámutatni arra, hogy egy ilyen döntésnél, mint az egész magyar gazdaságot (benzinkutasokat, fuvarozókat, mezőgazdasági vállalkozásokat, stb.) megrengető 480 forintos árstop, fontos megismerni az elrendelés körülményeit, szakmai indokait, előkészítését, valamint számvetést csinálni a végén.
– Egy demokráciában fontos tudni, hogyan születnek stratégiai döntések – mondta az elnök.
Egri Gábor úgy véli, mostanra nem túlzás nemzetbiztonsági kockázatról beszélni az üggyel összefüggésben, hiszen ha nincs mindenhol (elég) üzemanyag, és az autók nem biztos, hogy tudnak tankolni, fennakadás lehet a munkahelyi bejárásban, akadályoztatva lehetnek a fuvarozók a hiány, és a hirtelen áremelkedés piaci érvényesítése miatt is, a mezőgazdák gépei kényszerűségből állhatnak, így nem feltétlenül tudják időben elvégezni a szükséges tavaszi munkákat, és így tovább.
Ebbe tönkremennek kisvállalkozások, beleroskad az ország egy része.
Az üzemanyaghelyzet tapasztalatuk szerint nem javult, nem folyamatosak a kiszállítások, nem biztosított az utánpótlás – ezért írtak első körben levelet a Mol-nak, stratégiai együttműködést javasolva. Mivel választ nem kaptak, ezután jelentették be, hogy csütörtökön a székházuk elé mennek, egy petícióval.
Nem akarják egyedül elvinni a balhét
Az FBSZ tagjai ezen túl nem akarják azt sem, hogy ha a rajtuk kívülálló körülmények miatt nem tudnak kiszolgálni, akkor a saját tulajdonukban lévő kutat átvegye más. Egyébként sem értik, hogy ha nincs üzemanyag, akkor mitől lenne pusztán attól, hogy a tulajdonukba beül ideiglenesen a Mol, vagyis átveszi a kút üzemeltetését. Már ha átveszi, mert mint írtuk, a kormányzati kijelölésnek néhány esetben nem tett eleget a Mol, mondván, hogy 20 km-en belül van kút, ezért biztosított az ellátás. Neki ezt is lehet, ezek szerint – jegyezte meg Egri Gábor.
A kutak nem akarnak hatóságként sem viselkedni, ha van nagyteljesítményű kútoszlopuk, nem akarnak iratokat ellenőrizni, utasítgatni, hogy melyik jármű hol, mennyiért tankolhat. Sem 15 milliós bírságot fizetni azért, ha esetleg egy a normál kútoszlopról kitiltott jármű (7,5 tonna feletti magyar, kivéve mezőgazdasági gép, vagy 3,5 tonna feletti külföldi) mégis ott tankolna.
Ezen kívül nem akarnak pályázni az ársapkás értékesítés után literenként ígért 20 forintos kompenzációra, ami a pályázati dokumentáció szerint már csak „legfeljebb 20 forint” lehet. Ráadásul a támogatás – amelyet utólag fizetnek majd ki – nem is jár automatikusan, hanem feltételekhez (ezeket 18 oldalon keresztül sorolják) és kötelező vállalásokhoz kötött. Miért kell például önként inkasszót vállalni a vállalkozás számláira a pályázat beadásakor?
Amikor az FBSZ az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) tárgyalt, még normatív támogatásról volt szó, nem pályázatról, amin keresztül vagy megkapjuk a kompenzációt valamikor, vagy nem.
Mindezt azután, miután elvittük a balhét, vagyis veszteségesen, de kiszolgáltuk a vevőket, ha volt mivel, fizettük a számlákat, a dolgozókat, az adót – sorolja a szakmában tapasztalható elégedetlenségek okait Egri Gábor.
Közben a Molnak közvetlenül a költségvetésből biztosítottak „jóváírást”, a készletezési díj (literenként mintegy 4 forint) elengedésével, illetve a jövedéki adó literenként 5, majd 20 forintos csökkentésével – jegyezte meg. Az elnök jelezte, a beígért maximum 250 millió forintos kamatmentes ingyenhitel folyósítása sem zökkenőmentes, mert van bank (az OTP), amely benzinkutat nem fogad el a hitelbiztosítás fedezetként.
A kis benzinkutaknak bejelentett támogatások egyike sem azonnali, vagy gyors
– összegezte a problémát.
Nem nyugszanak bele
Minden kis benzinkút minden egyes liter eladott üzemanyagon bukik, hiszen 480 forint + szállítási díjért kapja, 480 forintért adhatja csak el, és akkor még nem beszéltünk az üzemelés költségeiről. Ha van a kútnak nagyteljesítményű kútoszlopa, akkor ugyan értékesíthet például a fuvarozóknak piaci áron, de aztán az árkülönbözetet vissza kell utalnia majd a nagykereskedőnek.
De az állam áfabevétele persze biztosított, arról nem mondott le a kormány a közös teherviselés jegyében. Plusz az olcsó tranzittankolás miatti ideirányuló hatalmas kamionforgalomból származó útdíjbevétel is szépen csordogálhatott az államkasszába. A benzinkutakra meg rálőcsölték a veszteséges működést, aminek következtében a családi kutak csődbe mennek.
De nem hagyják magukat. Továbbra is szeretnének kollektívan, ám az egyedi körülményekre tekintettel egyesével pert indítani az Alkotmánybíróságon a 480 forintos ársapka miatt. Hogy a legatyásodott családi kutak tudják fizetni az ügyvédi költségeket, szolidaritási alapot terveznek létrehozni, valamint nyilvános gyűjtésbe fognának, és külsős támogatókat próbálnak szerezni. Elszántak, ha kell, a Strasbourgi Emberjogi Bíróságig viszik az ügyet.
