Hivatalos adatot nem találtunk arról, hány ukrajnai munkavállaló dolgozhat jelenleg Magyarországon, ám két munkaerőkölcsönző cég is adott becslést lapunknak. A Work Force szerint több mint 50 ezer ukrajnai dolgozhat Magyarországon, a Prohuman pedig azt írta, Ukrajnából nagyjából 60-70 ezren dolgozhatnak jelenleg hazánkban. A kormány 2017-ben könnyítette meg a környező nem EU-tag országokból érkező munkavállalók foglalkoztatását, ekkortól nem kell tartózkodási engedélyt kérni, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót. Az elérhető adatok szerint 2018-ban 37 920 munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon, és további 31 812 külföldi munkavállalót jelentettek be a munkáltatók, és a mintegy 70 ezer újonnan érkező munkavállalóból 37 ezren Ukrajnából jöttek.
Az anyák hazamennének a gyerekeikhez
A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a VDSZ elnöke, Székely Tamás, és szakszervezetis kollegái több Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalóval beszélgettek a 24.hu kérésére. A szakszervezetiek elmondása szerint ezek nem voltak könnyű beszélgetések, akik megnyíltak, elsősorban félelmüknek és kétségbeesésüknek adtak hangot. A különböző hazai gyárakban dolgozó ukrajnaiak nagyobb része egyedül van itt, jelentős részük munkásszálláson lakik. A megszólalók azt mondták, nem tudják, mit csináljanak. Próbálják meg idehozni a családot? De ha így tesznek, milyen formában, hol tudják őket elhelyezni, miből tudják őket eltartani? Vagy menjenek haza? Előfordulhat-e, hogy hazarendelik őket? Vannak ukrán bejegyzésű cégeken keresztül kölcsönzött munkavállalók, közülük van, aki attól tart, hogy lekérik az adatait, és hazarendelik, besorozzák.
Gondban vannak az üzemek is, főleg ahol nagyobb létszámban, akár tíz százalék felett foglalkoztatnak ukrán dolgozókat – a munkáltatók tartanak tőle, hogy ha hazarendelik az embereket, vagy esetleg maguk a dolgozók döntenek úgy nagyobb számban, hogy hazamennek akár harcolni, akár családjukat menekíteni, akkor nem tudják majd pótolni őket. Ez nehezen megoldható helyzet elé állíthatja a HR-vezetőket, miként a munkaerő-kölcsönzőket is. Egyelőre szó nincs arról, hogy pánikhangulat lenne, inkább mérlegelés, latolgatás zajlik – ez volt Székely Tamás benyomása a beszélgetéseik alapján.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség 204 tagcége közül mintegy 60-70-nél foglalkoztatnak Ukrajnából érkezett dolgozókat, az egész ország területén, mindenhol. Vannak már olyan cégek is, ahol a dolgozók mintegy fele külföldi, zömében ukrán és szerb. A kormány tavaly nyáron engedélyezte, hogy a harmadik országbeli (EU-n kívüli) munkavállalók aránya tíz százalék helyett húsz százalék is lehessen, azonban 4-5 nagyobb munkáltatónál már régen meghaladták ezt az arányt – tudtuk meg László Zoltán alelnöktől.
A Vasasnál egyelőre csak néhány olyan esetről hallottak, hogy az ukrán dolgozó összepakolt volna, hogy hazainduljon. Az ukrán, vagy ukrajnai magyar dolgozókat nagyobb létszámban foglalkoztató cégek közül van, ahol megengedték, hogy a dolgozók a mobiltelefont bevigyék magukkal, hogy munka közben is tudják tartani a kapcsolatot a családjukkal. László Zoltán Füzesabony környékéről hallotta, hogy az ott dolgozók közül páran próbálták megszervezni, hogy a családjuk utánuk jöhessen.
Mindenki együtt érez a háború sújtotta emberekkel, László Zoltán szerint azonban ez nem elég. Nem látja, hogy készülnének forgatókönyvek arról, mi lesz, ha nagyon sokan elmennek, vagy ha számosan hoznák át a családjukat. Mintha mindenki várakozna, anélkül hogy próbálna előre gondolkodni. Hasonló ez ahhoz, mint amikor nagyobb számban jönnek külföldi munkatársak, és nem készülnek fel rá. Szerinte több tudatosság kellene munkáltatói és foglalkoztatáspolitikai oldalról is.
A szakszervezet felépített egy információs rendszert, és amint megtudnak valamit, igyekeznek tájékoztatni, beszélgetnek a dolgozókkal, ezzel próbálják segíteni, felkészíteni őket, hogyan tudnak együtt élni az új helyzettel. Próbálják kezelni azt is, ha valami konfliktus adódik. A szakszervezet információs rendszerén keresztül kaptak péntek délelőtt hírt arról is, három gyárban bejelentette az ott dolgozó ukrán anyák jó része, hogy hazamennének a gyerekeikhez, vagy azért, hogy velük maradjanak, vagy azért, hogy őket is áthozzák.
A szakszervezeti vezető azt látja még, hogy a fejvadász és munkaerő-kölcsönző cégek próbálnak előnyt kovácsolni a helyzetből, bevonzani azokat az ukrajnaiakat, akik eddig nem akartak átjönni dolgozni, de most talán jönnének. Ajánlatokkal keresik az itt dolgozók családtagjait, ismerőseit. A munkaerőhiányos helyzetben ezzel akár mindkét fél nyerhet, a toborzók, és a biztonságot és megélhetést kereső ukrajnaiak is. De azért véleménye szerint fontos lenne feltárni a kockázatokat, veszélyeket, bizonytalanságokat is. Például hogy mi van akkor, ha nem férnek hozzá a pénzükhöz az ukrán dolgozók, vagy ha nem kapnak hivatalos engedélyt arra, hogy itt dolgozzanak. De ilyen fajta előre gondolkodásnak nemigen látja nyomát.
Záhony térségében várják a menekülteket
A Work Force jelenleg mintegy 700 ukrán munkavállalót kölcsönöz partnereinek. A cégnél a kölcsönzöttek nagyjából fele, a kölcsönzött külföldiek pedig szinte 100 százaléka ukrajnai. Tapasztalatuk szerint az ukrajnai dolgozók értékelik az általános és munkahelyi biztonságot, hazatérést nem terveznek. A jelenlegi helyzetben arra fektetik a cégnél a hangsúlyt, hogy az Ukrajnában élő rokonoknak minél rövidebb idő alatt tudjanak partnerkörükben álláslehetőséget találni, ezzel is segítve őket egy átmeneti, vagy tartós letelepedésben.
A menekülő civileknek is felajánlották segítségüket – a cég kitelepül a magyar-ukrán határra, hogy lehetőséget kínáljon azoknak, akik hosszabb távon terveznek hazánkban maradni és munkát vállalnának. Rendelkezésre álló munkásszállóikon szállást, ellátást biztosítanának számukra már abban az időszakban is, amíg a munkahely kiválasztása, és a tényleges munkába állás megtörténik. Ez azért fontos, mert a külföldi munkavállalók csak akkor kapnak helyet a munkásszállásokon, amikor már létrejött a munkaviszonyuk. Ezen a feltételen enyhítettek most a rendkívüli helyzet miatt. A kitelepülés előkészületei zajlanak, a tervek szerint Záhony térségében várják majd a menekülteket.
A cégnél jelenleg több száz férőhelyes munkásszálló-kapacitás áll rendelkezésre az országban, ahol szállást, ellátást tudnak biztosítani az érkezőknek. Saját kollégáik között is több ukrán állampolgárságú munkatárs dolgozik, az ő közvetlen családtagjaiknak is ingyenes szálláslehetőséget biztosítanak egy hónapig Magyarországon, megoldják a szállásra szállításukat a határtól, valamint személyre szabott elhelyezkedési konzultációt és egyéni igényekhez igazított további támogatásokat nyújtanak nekik, amennyiben menekülni kényszerülnének.
Kevesen indulnak haza, inkább próbálják áthozni a családtagokat
A Jobtain HR Szolgáltató Kft. mintegy 2000 ukrán munkavállalót foglalkoztat, ők teszik ki a kölcsönzött létszámuk 85 százalékát és a kölcsönzött külföldiek 93 százalékát. Mihályi Magdolna ügyvezető arra számít, hogy az orosz-ukrán konfliktus a következő hetekben megnehezítheti az ukrán munkaerő behozatalát. A kialakult háborús helyzet és az elrendelt hadiállapot erősen rányomja a bélyegét a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hangulatára, nehezebb nekik a munkára összpontani, miközben folyamatosan aggódnak otthon maradt családtagjaikért – tette hozzá. Ezért kölcsönvevő partnereik nagy része lehetővé tette, hogy a dolgozók elérhetőségük érdekében bevihessék a munkaterületre telefonjaikat, a folyamatos internetkapcsolathoz pedig kibővítették wifi hotspotjaikat.
Egyelőre azt tapasztalják, hogy nagyon kis százalékban indulnak haza az itt dolgozó ukrajnaiak. Az a jellemzőbb, hogy megpróbálják családtagjaikat, szeretteiket áthozni a biztonságos Magyarországra, ám ez sok esetben lehetetlen küldetés, mert Ukrajnában jelenleg nincs tömegközlekedés, az üzemanyaghiány miatt pedig az autós menekülés is korlátozottá vált.
Aki hazamegy, annak sem vonják vissza a tartózkodási engedélyét
A Prohuman jelenleg is több ezer ukrán állampolgárságú dolgozó számára biztosít munkát az ország számos pontján. Ukrán munkatársaik felé tolmácsolták együttérzésüket, jelezve, hogy mellettük állnak és továbbra is számítanak munkájukra. Ebben a helyzetben azt tartják a legfontosabbnak, hogy lehetőségeikhez mérten a legjobban támogassák kollégáikat. Rugalmasan próbálnak minden segítséget megadni azoknak, akik esetleg a magyarországi biztonságos tartózkodás és munkavállalás helyett most a hazautazás mellett döntenek. Adataik alapján dolgozóik kis százaléka akarja elhagyni Magyarországot.
Bár folyamatosan változnak a határátlépési szabályok és a lehetőségek, azok számára, akik úgy döntenek, hazautaznak Ukrajnába, igyekeznek folyamatosan friss információkat, a határátlépéssel, utazással kapcsolatos adatokat adni és biztosítják azt is, hogy ne veszítsék el a lehetőséget a későbbi magyarországi munkavállalásra. Azaz az esetleg hazautazó kollégák tartózkodási engedélyét nem vonják vissza, hogy ezzel is támogassák jövőbeli problémamentes visszatérésüket. Azon is dolgoznak, hogy munkatársaik háború elől menekülő családjai számára segítsenek szállást biztosítani.
