Gazdaság

Magyarország durván rástartolt az elektromos akkumulátorok gyártására

Mohai Balázs / MTI
Mohai Balázs / MTI
Veszély üzemekről van szó, de már 2800 milliárd forintnál járnak a beruházások, a pénz több mint tíz százalékát a kormány adja.

Magyarország jelenleg nagyjából a tizedik a világ elektromos akkumulátor-exportőrei között, de azt jósolják, hogy 2025-re a harmadik legnagyobbá válhat az EU-ban Németország és Lengyelország után. A kormány tervei ennél is ambiciózusabbak, a második helyet célozták meg – derült ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter októberi nyilatkozatából.

  • Az ország 17 településén jelentek meg a zömében ázsiai e-akkumulátor-beruházók,
  • összesen 20 cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be,
  • ehhez mintegy 308 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak.

Az említett 2800 milliárd forintnyi beruházás több év alatt valósul meg, de így is hatalmas összegről van szó. Közel akkora, mint amennyit például egészségügyi kiadásokra szán idén a kormány, és nem sokkal kevesebb, mint amekkora bevételt a személyi jövedelemadóból állítottak be a 2022-es költségvetésbe. Kiugró az összeg a magyarországi teljes tőkebefektetésekhez képest is, hiszen a tavalyi rekordévben az összes szektorból együttesen 5,3 milliárd euró, azaz 1886 milliárd forintnyi beruházásról született megállapodás a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül.

Az akkumulátoros befektetők – úgy látszik – elégedettek azzal, amit a magyar kormány nyújt, legalábbis jellemző, hogy amelyik cég a második beruházásába is belefogott, az jóval nagyobb összeget invesztál, egyúttal nagyobb területen is építkezik, mint elsőre. Erősen koncentrálódnak a befektetések, az eddig bejelentett, illetve már zajló akkumulátoros beruházások zöme – majdnem 2500 milliárd forintnyi – hat céghez kötődik, de úgy tudni, ezzel nincs vége az akkumulátor-biznisznek, újabb beruházók érkezése várható.

Aratnak a dél-koreai cégek

Eddig a legtöbbet, három részletben összesen több mint 1000 milliárd forintot a dél-koreai SK Innovation fektetett be, és ehhez az elérhető adatok szerint összesen 95 milliárd forint állami támogatást kaptak. Ezek között volt vissza nem térítendő egyedi kormánydöntéssel elrendelt szubvenció, egy 32 milliárd forintos állami támogatáshoz az Európai Unió jóváhagyása is kellett. A legújabb, összesen csaknem 54 milliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztési támogatásoknál az a cél, hogy lehetőség szerint mindegyik uniós forrásból legyen meg, amit villamosenergia-hálózat kiépítésére, átviteli hálózat fejlesztésére, a terület vízgazdálkodási és víziközmű-hálózatának létrehozására, valamint közúti és vasúti fejlesztésekre szánnának a következő években. Az iváncsai építkezést, ami 2021 végén indult, „minden idők legnagyobb zöldmezős beruházásaként” is szokták emlegetni.

A szintén dél-koreai Samsung SDI Gödön vetette meg a lábát, és eddig ők is három beruházást jelentettek be, összesen 763 milliárd forint értékben, amikhez csaknem 150 milliárd forint állami támogatást gyűjthetnek be. Igaz, ebből mintegy 40 milliárd forintra még nem adta áldását az unió, pedig Magyarország már 2018. május 16-án bejelentette az Európai Bizottságnak, hogy 108 millió euró beruházási támogatást adna a Samsung SDI Magyarország Zrt.-nek a már létező gyára bővítésére. Az Európai Bizottság 2019-ben vizsgálatot rendelt el az ügyben, és tavaly megkérdőjelezte, hogy szükség van-e a beruházás állami támogatására, majd idén júniusban kiterjesztette a vizsgálatot.

Mohos Márton / 24.hu Az Samsung SDI gyárának építkezési munkálatai Gödön.

Tavaly – mint a 444 megírta – kaptak támogatást közlekedési és energiaellátási infrastruktúra fejlesztésére, és az iparterület gázellátásához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére is tervezett költeni az állam. A Napi.hu számolt be arról, hogy két villamosenergia-ellátási alprojektnél megemelték az eredetileg tervezett támogatási összeget, és az infrastruktúra fejlesztéséről is döntés született. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében is kaptak a kormánytól pénzt víziközmű-fejlesztésre, valamint vízvezeték-építésre is, e beruházások tenderét a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte el. A Samsung SDI egyedi kormánydöntéssel szintén kapott pénzt.

Minden eddiginél nagyobb támogatás jöhet

A két éllovas, az SK Innovation és a Samsung mellett akadnak még olyan cégek, amelyek százmilliárdos nagyságrendben ruháznak be a magyarországi akkumulátorgyártásba. Tavaly októberben derült ki, hogy a legnagyobb dél-koreai vegyipari konszern, az LG Chem és a japán Toray Industries mintegy 270 milliárd forint invesztícióval közös vállalkozásban hoz létre Nyergesújfalun egy akkumulátorszeparátor-gyárat, itt az akkumulátor egyik alkotórészét állítják majd elő. A gyár a tervek szerint 2028-ra érheti el a maximális kapacitását.

Egymást érték a bejelentések az év vége felé is, az LG Chem-Toray akcióhoz fogható óriásberuházást konferálhatott be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberben. Ezúttal 264 milliárd forintról van szó, és a lítium akkumulátorokhoz szükséges katódok gyártásával foglalkozó dél-koreai EcoPro BM kezd beruházásba Debrecenben. A kormány vissza nem térítendő támogatást biztosít a beruházáshoz, amihez uniós jóváhagyásra lesz szükség, ugyanis a nemzeti hatáskörben adható maximális összegnél nagyobb támogatásról állapodtak meg a felek. Hogy ez pontosan mennyi, az még nem került napvilágra. A miniszter annyit mondott, hogy az erről szóló tárgyalásokat a következő hónapokban folytatják majd le az illetékes uniós biztossal. Az EcoPro BM-építkezés első fázisa várhatóan 2024 második felében készülhet el, a következő egy évvel később.

A japán Toray nemcsak az LG Chemmel közösködik, más beruházásban is érdekelt. A Toray 2014-ben vette meg az amerikai Zoltek Nyergesújfalun működő szénszálgyárát. A szénszálat a szélerőművek turbináinak megerősítésére és repülőgépek fékrendszereihez használják, de az olajkutatásban és -fúrásban, valamint a hajó- és a sportszergyártásban is alkalmazzák. 2018-as beruházásukkal 50 százalékkal nőtt a szénszálgyártási kapacitásuk, amivel Európa legnagyobb gyártóbázisa jött létre. Ezután bővítették a gyár termékpalettáját, és két ütemben ruháztak be szeparátor film gyártásába, ami a lítium akkumulátorok gyártásához szükséges. Kétszer kaptak egyedi támogatást, volt kormánytámogatásuk, köztük olyan is, amihez uniós jóváhagyás is kellett.

A kisebb beruházások zöme is milliárdos összegű

A kisebb beruházások többsége az akkumulátorgyártást kiszolgáló létesítmény, ezek között van párszáz milliós és több tízmilliárdos is, például az e-akkumulátorgyártáshoz nélkülözhetetlen elektrolitot előállító üzemek, különböző fóliagyárak, az e-akkumulátorokhoz különféle alkatrészeket gyártó üzemek. De létesültek már újrahasznosítók, illetve akkumulátorcellatöltő-gyár is.

Épült még a gödihez és a komáromi-iváncsaihoz képest jóval kisebb akkumulátorgyár Miskolcon, egyedi kormánydöntéses és versenyképességi támogatással, amit a japán GS Yuasa jegyez.

Az összesen csaknem 325 milliárd forintnyi különböző befektetés mellé mintegy 31 milliárd forint támogatást tett a kormány.

Az EcoPro BM-beruházás decemberi bejelentésekor Szijjártó Péter megemlítette azt is, hogy egyeztetett a Bumchun, az Inzi Controls és a dél-koreai Solus Advanced Materials vállalatokkal is, mindhárman küszöbén állnak ugyanis annak, hogy újabb beruházást jelentsenek be Magyarországon.

 Így látják, akik a veszélyes üzemek közelében élnek

Az akkumulátorgyáras építkezésekkel kapcsolatban több helyen is jellemző, hogy azok kiemelt beruházások. Nem mindenhol kérdezték meg a helyben lakókat a döntések előtt, és ahol különleges gazdasági övezetet jelöltek ki, ott a helyieknek nincs információjuk, beleszólásuk a dolgokba. Van, ahol hiányoznak a működéshez szükséges engedélyek, a már működő üzemek komoly panaszokat okoznak a helyieknek. Az SK Innovation komáromi gyárainak közelében élők például azt tapasztalják, hogy mindig van valami zaj, zúgás, csörömpölés. Üzemzavar is volt nem régiben az egyik komáromi akkumulátorgyárban, veszélyes anyag szivároghatott, és a mentőszolgálat 14 munkást kórházba vitt. A Samsung gödi gyárában tavaly májusban még az első létesítménynek sem volt meg minden engedélye, de működött a felső küszöbértékű veszélyes üzem. A helyiek hiába panaszkodnak, például a zajra, a megnövekedett forgalomra, hiába aggódnak az ivóvízükért a beruházásokkal összefüggésben, a kiemelt gazdasági övezet terjeszkedését – úgy tűnik – semmi nem állíthatja meg. De megemlíthetjük azt is, hogy a lítiumakkumulátorok egyik legfontosabb összetevője, az elektrolit igen veszélyes anyag, amelyből robbanás, illetve égés hatására mérgező hidrogén-fluorid gáz képződik, ami belélegezve halálos is lehet. A gödi akkumulátorgyárból egyszer már szivárgott az elektrolit. A Dongwha felső küszöbértékű veszélyes üzemként bejegyzett elektrolitgyára és a mellé tervezett üzem Tárnoktól mintegy 1 kilométerre, Sóskúttól pedig kevesebb mint 1,5 kilométerre épül, közel Pusztazámorhoz és Érdhez is. A lakosságot előzetesen nem tájékoztatták a beruházásról, később pedig hiába tiltakoztak. Tavaly decemberben azonban kiderült, hogy a Budapest Környéki Törvényszék felfüggesztette a Dongwha Electrolyte Hungary Kft. sóskúti veszélyeshulladék-hasznosító üzemének működtetésére kiadott egységes környezethasználati engedélyt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik