Kedden késő este derült ki, hogy a kormány állandósítaná a kiskereskedelmi különadót, azaz nemcsak a veszélyhelyzet végéig szednék be, hanem utána is, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be az erről szóló törvényjavaslatot. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a cél az, hogy az egyensúly-javító adóintézkedések terhét ne a lakosság, hanem azon szereplők viseljék, amelyek erre képesek, és amelyek a járványt megelőző időszakban kiemelkedő nyereségre, jelentős piaci fölényre tettek szert.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György a 24.hu-nak azt mondta, új számukra a törvényjavaslat, egyelőre minden boltlánc vizsgálja, hogy milyen következményekkel járhat, ha a veszélyhelyzet lezárása után is marad az adó. Korábban csak arról volt szó, hogy a veszélyhelyzet végéig kell fizetni az extrasarcot – igaz, azt egyelőre nem tudni, hogy meddig tart a veszélyhelyzet. Hozzátette, a törvényjavaslatban nincs jelzés arra, hogy meddig kellene fizetni a kereskedelmi különadót. Egyelőre annyit tudni, hogy májustól esedékes a vészhelyzeti sarc.
Speciális helyzetben kell a kereskedelmi cégeknek ismét különadót fizetniük – a vásárlási csúcsok már elmúltak, a járvány elleni védekezés pedig számukra is jelentős költségekkel jár. Egy biztos, hozzá kell járulniuk a járvány elleni védekezési alap feltöltéséhez, a Pénzügyminisztérium korábbi bejelentése szerint 36 milliárd forinttal. A hat legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi multiláncnál 250 millió forint és 1 milliárd forint között lesz a havonta fizetendő összeg, amit biztosan mindnyájan megéreznek.
Hogy milyen lépésekkel reagálnak a kereskedelmi láncok, még nem tudni, de nem sok jót ígér a Spar esete: az osztrák multi, mint megírtuk, a veszélyhelyzeti adó bejelentése után azonnal költség-megtakarítási programot indított, és egyúttal leépített 900 dolgozót. Igaz, ezt nem lehet vegytisztán a régi-új sarc következményének tekinteni, legalábbis a magyarázat szerint amikor márciusban megrohamozták a boltokat a pánikvásárlók, a forgalom felfutott, és lett szabad munkaerő, a korábban munkaerőhiánnyal küzdő láncok feltöltötték a létszámkeretüket, hogy győzzék a kiszolgálást. Így tett a Spar is, és azután, amikor a forgalom visszaállt a normál szintre, akkor a márciusban felvett plusz létszám visszanyesésével reagált.
Körkérdésünkre a többi lánc a Sparhoz hasonló lépésről, létszámleépítésről nem számolt be, a költségek átcsoportosítása azonban náluk is esélyes.
Mindenki másképp csinálja
Nem kérdés, hogy a járványalapba szánt, forgalomarányos sávos különadót be kell fizetni, mindenki be is fogja – mondta megkeresésünkre Vámos György. Nyilvánvaló az is, hogy a forrás előteremtéséhez belső költség-átcsoportosításokra lehet szükség, a költségek átfésülése természetes reakció egy ilyen helyzetben. Mivel minden láncnak mások az adottságai, lehetőségei, a költségek átcsoportosításáról minden cég saját belátása szerint, önállóan dönt, mindenki másképp csinálja.
- Az elmúlt évek tapasztalatai alapján feltehetően az lesz a jellemző, hogy a különadóra kötelezett kiskereskedők átütemezik a betervezett beruházásaikat, fejlesztéseiket.
- Ugyanakkor nem fűződik érdekük ahhoz, hogy a napi működési költségekbe (ilyen a munkaerő biztosítása is) belenyúljanak.
Ez az év nem lesz túl fényes a kereskedőknek sem
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a járványhelyzet miatti védekezés rengeteg pluszköltséget okozott a kiskereskedőknek, továbbá hogy ez az ágazat mindig a gazdaság helyzetéhez kényszerül igazodni.
Varga Mihály pénzügyminiszter már 3 százaléknál is nagyobb GDP-visszaeséssel, fékeződéssel számol, ami azt jelenti, hogy a kereskedelem is nehéz év elé néz összességében.
Hogy idővel csökken a bombasztikus márciusi csúcsforgalom, az várható volt, hiszen ha a termelő, szolgáltató cégek nem képesek dolgozni, elbocsátanak, csökkentik a munkaidőt, akkor összességében jelentősen kevesebb lesz a kiáramló bér, a boltokban elkölthető pénz is. No meg a bespájzolt konzervet, tartós élelmiszert, fogyasztási cikket is lassan elfogyasztják a vásárlók, addig sem vásárolnak annyit, mint a csúcs alatt, ami szintén a forgalom hanyatlását eredményezheti.
A jelenlegi helyzetet kettősség jellemzi Vámos György szerint. Vannak olyan boltok (például iparcikkek), amelyek a kijárási korlátozás miatt nem kereshetők fel – náluk nulla a bevétel. Ez nyilván lejjebb húzza a forgalmi statisztikát. Az élelmiszer- és napicikk-üzletekben márciusban volt ugyan három nagy forgalomfelfutás, azóta viszont nincs kiugrás. A korábban megszokott ütemű a vásárlás, illetve akad, ahol már kezdenek látszani a visszaesés jelei is.
A Lidl, az Auchan és a Tesco még vizsgálja a különadó hatásait
A kiskereskedelmi láncoknál egyelőre még vizsgálják a különadó-rendelet részleteit, elemzik a várható hatásokat, illetve a szükséges intézkedéseket – derült ki körkérdésünkből. A Lidl Magyarországnál úgy fogalmaztak, számukra igen megterhelő a különadó, amelyet nagyon érzékeny időszakban vezettek be. A vállalat a járványveszély közepette kiemelt figyelmet fordít mind a dolgozói, mind a vásárlói biztonságára, ami már önmagában jelentős költséggel jár.
Az Auchan és a Tesco a többiekhez hasonlóan úgy nyilatkozott, hogy a kirótt sávos adót mindenképpen meg fogják fizetni. A brit lánc azt domborította ki, hogy a különadó a költségvetés járványalapját erősíti, így közvetlenül is hozzájárulnak a járvány terjedésének fékezéséhez, a fertőzöttek gyógyításhoz, a kórházak munkájának segítéséhez. Hangsúlyozták, eddig is minden erőforrásukat mozgósítva vették ki a részüket a védekezésből, hogy üzleteikben biztonságos legyen a vásárlás. A jogszabályokban foglaltakon túl plexi védőfalakat szereltek a pénztárakra, plexi arcvédő maszkot biztosítottak munkatársaiknak, és limitálták, hányan lehetnek egyszerre az áruházakban – sorolták az intézkedéseket. A Tesco arra is kitért, hogy március közepén toborzási kampányt indítottak, és együttműködnek olyan cégekkel, amelyek a jelenlegi helyzetben nem tudnak a megszokottak szerint üzemelni. Jelenleg már több mint kétszáz, határozott időre felvett új munkatárs dolgozik náluk.
Az Aldi most is venne fel új embereket
Az Aldi Magyarország jelenleg mintegy 3800 főt foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és biatorbágyi logisztikai központjában. Mint írták, fontos értéknek tekintik munkavállalóikat, így sem a koronavírus, sem a különadó miatt kialakult helyzetben nem terveznek létszámleépítést. Ellenkezőleg, a vállalat jelenleg is számos területre keres új munkatársakat, országszerte mintegy hatvan nyitott pozícióra várják a jelentkezőket. Hozzátették, az üzleti folyamatokat érintő döntéseket – így a munkaerő létszámát is – mindig a vállalat gazdasági eredményeinek függvényében hozzák meg. Nagy hangsúlyt fektetnek a hatékony, folyamatosan költségkontroll alatt tartott gazdálkodásra, így a vállalat ebben a nehéz helyzetben sem kényszerül arra, hogy a munkavállalók létszámának csökkentésével teremtse elő a különadó megfizetéséhez szükséges forrásokat – jelentették ki.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
