Ruhára a harmadát, étteremre a negyedét költjük annak, amit tavaly ilyenkor

A szállásfoglalások lényegében megszűntek, és hiába a házhoz szállítás, az éttermek is csak nagyjából negyedannyi pénzhez jutnak most, mint tavaly ilyenkor. Bár húsvét előtt megint megrohamoztuk az élelmiszerboltokat, a március közepi kiugráshoz hasonló forgalom már nincs sem a szupermarketekben, sem a gyógyszertárakban, drogériákban. A bankkártyás fizetések statisztikáit elemeztük.

A bankkártyás fizetések adataival egy hónapja már foglalkoztunk, akkor azt néztük meg, mennyire raboltuk le Orbán Viktor iskolabezárásáról szóló bejelentésének napján a boltokat. Kiderült, hogy nagyon. Most arra voltunk kíváncsiak voltunk, hogyan folytatódnak a grafikonok, ezért újra kértünk erre vonatkozó adatokat a Budapest Banktól. (Egy hónappal ezelőtt tucatnyi bankot és bankkártya-kibocsátót kerestünk meg, de csak a Budapest Bank küldött számokat.)

Kik szerepelnek ebben?

A statisztikában a Budapest Bank több százezer ügyfele szerepel, így – ha nem nem reprezentatív is az adatsor – a tendenciák minden bizonnyal hasonlóak más bankoknál is. Az adatokat napra és ágazatra összesítve kaptuk meg, a belföldi és külföldi, illetve online költéseket együtt.

Ezúttal a 2020. február 18. és április 15. közötti időszakot vettük alapul, amihez viszonyításként az egy évvel korábbi napokat választottuk. Az összehasonlításnál nem a konkrét dátumot figyeltük, hanem a hét adott napját, hogy ne egy szombatot mérjünk egy szerdához. Emiatt 2020. február 18-át 2019. február 19-ével állítottuk párba, ugyanis ez a két nap volt kedd, és így tovább.

Hét kategóriát vizsgáltuk: az élelmiszerboltokban, drogériákban, illetve gyógyszertárakban elköltött pénzt, az éttermi fogyasztásokat, a közlekedési költségeket, a hotel- és motelfoglalásokat, illetve a ruházkodásra fordított összegeket.

A trendek alapján ezek két csoportba oszthatóak, a könnyebb áttekintés miatt mi is kettészedtük őket.

Arról már előző cikkünkben is írtunk, hogy mennyire megnőtt március 13-án az előző évhez képest a drogériák, a gyógyszertárak és az élelmiszerüzletek forgalma, aminek két oka volt:

  • aznap jelentette be a kormányfő, hogy hétfőtől bezárnak az iskolák, illetve
  • az előző évben a pénteki nap március 15. volt, így a bázis alacsony volt, mivel aznap zárva voltak az üzletek.

A grafikonon az látszik, hogy március végéig, azaz nagyjából két hétig másfélszer-kétszer annyit költöttünk ezekben az üzlettípusokban, mint egy évvel korábban, aztán normalizálódott a helyzet, majd húsvét előtt érkezett a következő roham.

Főleg az élelmiszerboltokban hagytunk ott több pénzt: a nagypénteket megelőző csütörtökön két és félszer annyit hagytunk a kasszáknál, mint tavaly. Mivel húsvétkor csak szombaton voltak nyitva a nagyobb boltok, így ott növekedés látszik a számokban, a másik három napon viszont tizedannyit költöttünk élelmiszerüzletekben.

Videók a témában:
Made with Flourish

A másik négy kategória tendenciái is sejthetőek, mégis sokkoló látni az adatokat. A ruházkodásra költött összeg a már említett március 15-i bázis miatt ugrott meg az idén március 13-án, majd kezdett zuhanórepülésbe: a legfrissebb adatok szerint -71 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy alig a harmadát költjük annak, amit tavaly ruhára szántunk. (A kijárási korlátozással kapcsolatos szabályok alapján a ruhaboltoknak ugyan nem kellett bezárniuk, de a ruhavásárlás a kormányrendelet alapján nem minősül olyan alapos oknak, ami miatt elhagyhatnánk a lakásunkat, így – egyes plázák kivételével – szinte minden ruhaüzlet bezárt, a vásárlások túlnyomórésze minden bizonnyal a webshopokban zajlik.)

A közlekedés -86 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy mindössze 14 százalékát költjük bérletre, repülő- vagy vonatjegyre (és minden másra, ami a közlekedéssel kapcsolatos), mint tavaly ilyenkor. A hotelek és motelek kategóriája pedig -98 százalékot mutat, vagyis a tavalyihoz képest csak nagyjából minden ötvenedik szálláshelyet foglalnak le idén, ami előrevetíti, hogy milyen bevételekre számíthat most a turizmus.

Made with Flourish

Az éttermek bezártak, a teljes bevételkieséstől az menti meg őket, hogy házhoz szállíthatnak, illetve elvitelre is adhatnak ételt. Ennek a kategóriának az értéke -75 százalékon áll, ami

azt jelenti, hogy negyedannyi pénz jut az éttermekhez most rendelés formájában, mint amennyit tavaly ilyenkor náluk hagytunk.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.