A bankkártyás fizetések adataival egy hónapja már foglalkoztunk, akkor azt néztük meg, mennyire raboltuk le Orbán Viktor iskolabezárásáról szóló bejelentésének napján a boltokat. Kiderült, hogy nagyon. Most arra voltunk kíváncsiak voltunk, hogyan folytatódnak a grafikonok, ezért újra kértünk erre vonatkozó adatokat a Budapest Banktól. (Egy hónappal ezelőtt tucatnyi bankot és bankkártya-kibocsátót kerestünk meg, de csak a Budapest Bank küldött számokat.)

Ezúttal a 2020. február 18. és április 15. közötti időszakot vettük alapul, amihez viszonyításként az egy évvel korábbi napokat választottuk. Az összehasonlításnál nem a konkrét dátumot figyeltük, hanem a hét adott napját, hogy ne egy szombatot mérjünk egy szerdához. Emiatt 2020. február 18-át 2019. február 19-ével állítottuk párba, ugyanis ez a két nap volt kedd, és így tovább.

Hét kategóriát vizsgáltuk: az élelmiszerboltokban, drogériákban, illetve gyógyszertárakban elköltött pénzt, az éttermi fogyasztásokat, a közlekedési költségeket, a hotel- és motelfoglalásokat, illetve a ruházkodásra fordított összegeket.

A trendek alapján ezek két csoportba oszthatóak, a könnyebb áttekintés miatt mi is kettészedtük őket.

Arról már előző cikkünkben is írtunk, hogy mennyire megnőtt március 13-án az előző évhez képest a drogériák, a gyógyszertárak és az élelmiszerüzletek forgalma, aminek két oka volt:

• aznap jelentette be a kormányfő, hogy hétfőtől bezárnak az iskolák, illetve
• az előző évben a pénteki nap március 15. volt, így a bázis alacsony volt, mivel aznap zárva voltak az üzletek.

A grafikonon az látszik, hogy március végéig, azaz nagyjából két hétig másfélszer-kétszer annyit költöttünk ezekben az üzlettípusokban, mint egy évvel korábban, aztán normalizálódott a helyzet, majd húsvét előtt érkezett a következő roham.

Főleg az élelmiszerboltokban hagytunk ott több pénzt: a nagypénteket megelőző csütörtökön két és félszer annyit hagytunk a kasszáknál, mint tavaly. Mivel húsvétkor csak szombaton voltak nyitva a nagyobb boltok, így ott növekedés látszik a számokban, a másik három napon viszont tizedannyit költöttünk élelmiszerüzletekben.

A másik négy kategória tendenciái is sejthetőek, mégis sokkoló látni az adatokat. A ruházkodásra költött összeg a már említett március 15-i bázis miatt ugrott meg az idén március 13-án, majd kezdett zuhanórepülésbe: a legfrissebb adatok szerint -71 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy alig a harmadát költjük annak, amit tavaly ruhára szántunk. (A kijárási korlátozással kapcsolatos szabályok alapján a ruhaboltoknak ugyan nem kellett bezárniuk, de a ruhavásárlás a kormányrendelet alapján nem minősül olyan alapos oknak, ami miatt elhagyhatnánk a lakásunkat, így – egyes plázák kivételével – szinte minden ruhaüzlet bezárt, a vásárlások túlnyomórésze minden bizonnyal a webshopokban zajlik.)

A közlekedés -86 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy mindössze 14 százalékát költjük bérletre, repülő- vagy vonatjegyre (és minden másra, ami a közlekedéssel kapcsolatos), mint tavaly ilyenkor. A hotelek és motelek kategóriája pedig -98 százalékot mutat, vagyis a tavalyihoz képest csak nagyjából minden ötvenedik szálláshelyet foglalnak le idén, ami előrevetíti, hogy milyen bevételekre számíthat most a turizmus.

Az éttermek bezártak, a teljes bevételkieséstől az menti meg őket, hogy házhoz szállíthatnak, illetve elvitelre is adhatnak ételt. Ennek a kategóriának az értéke -75 százalékon áll, ami

azt jelenti, hogy negyedannyi pénz jut az éttermekhez most rendelés formájában, mint amennyit tavaly ilyenkor náluk hagytunk.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu