Az idei első félévben 1174-gyel csökkent a boltok száma, csaknem félezer éllemiszerbolt húzta le a rolót — derül ki az InfoStart cikkéből.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a lapnak elmondta: nem csak a webshopok felemelkedésének tulajdonítja, hogy a kisboltok száma lényegében 2005 óta csökken.
Amikor 30-40 százalékkal nőtt a webáruházi forgalom az elmúlt években, a teljes kiskereskedelmi fogalom pedig 5-6 százalékkal, nyilván a gyorsabban növekvő értékesítési csatorna valamennyi piacot elvett a hagyományos boltoktól
– fogalmazott.
Viszont dinamikusan növekszik az internetes kereskedelem.
A teljes kiskereskedelmi forgalomhoz mért részesedésük 2019-ben 6 százalék körül lesz, tehát arról szó sincs, hogy elsöprik a hagyományos boltokat, és valamikor fékeződni fog ez a növekedés, bár néhány esztendeig két számjegyű marad
– tette hozzá a főtitkár.
Vámos György szerint a falusi vásárló sok tekintetben kiszolgáltatott.
Sajnos nő a bolt nélküli települések száma is, de az okok összetettek. Nyilván a webáruházi térhódítás is szerepet játszik abban, hogy a hagyományos boltok köre szűkül, akár az apró falvakban is, de a hálózat átalakulása szintén szerepet játszik ebben
– magyarázta. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondja, egyre többször megjelenik a kisboltok bejáratánál a „rögtön jövök” felirat, ugyanis egyre kevesebb alkalmazottat tudnak csak megfizetni. A diszkontok és az internetes áruházak áraival pedig nem tudnak lépést tartani. Vámos György éppen azért azt hangsúlyozza, a kistelepülésen működő kisvállalkozások számára támogatást kérnek, ugyanis ez egyre inkább nem kereskedelmi, hanem társadalompolitikai kérdéssé válik.
Kiemelt kép: iStock
