A képzett külföldi munkaerő kontrollált bevonása nélkül már rövidebb távon is megoldhatatlan problémát okozna számos területen a munkaerőhiány. Ha pedig egy vállalat hosszú távon is képtelen megoldani a munkaerőhiányt, akár úgy is dönthet, hogy átszervezi, más országba telepíti termelését. Ilyen szempontból a vendégmunkások emelkedő száma – átmeneti megoldásként – előnyös a magyar munkavállalók számára, hozzájárul a hazai munkahelyek hosszú távú megőrzéséhez, és csökkenti a szezonálisan esetleg megugró túlmunkát – állítja a Prohuman munkaerő-kölcsönző.
Beidézik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 harmadik negyedévében történelmi rekordot döntött a betöltetlen álláshelyek száma: 87 665 meghirdetett munkahelyre nem találtak embert a munkaadók. Mára valamelyest mérséklődött a munkaerőhiány, de még így is mintegy kétszer annyi munkahely áll betöltetlenül, mint négy évvel ezelőtt. Az évek óta tartó dinamikus gazdasági bővülés a munkaerőpiacon is tükröződik: vannak olyan területei az országnak, ahol már szinte teljes a foglalkoztatottság. Ilyen Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc és Kecskemét környéke.
Bár az utóbbi időben van némi lassulás, de még mindig erős túlkereslet van a munkaerőpiacon. Minimális tartalékok még vannak – például a nyugdíjasok kedvezményes foglalkoztatása –, azonban a külföldi munkaerő célzott bevonása nélkül összességében már rövidebb távon is megoldhatatlan lenne a helyzet, komoly üzleti problémát jelenthetne a munkaerőhiány. Jelenleg a versenyszektorban 2,5% és 3% között mozog a betöltetlen munkahelyek aránya – fejtette ki a cég ügyvezetője, Ignácz Béla. A szakember úgy látja, hogy míg korábban inkább a betanított munkaerőnél volt nagyobb létszámhiány, mára a szakképesítést igénylő pozícióknál is komoly problémát okoz a megnövekedett munkaerő-igény.
Főleg Ukrajnából, Szlovákiából és Szerbiából jönnek a vendégmunkások
Az elmúlt két évben, és kifejezetten 2018 második fele óta számos hazai vállalat stratégiájába bekerült a külföldi munkavállalók rövidebb, illetve hosszabb távú foglalkoztatása. Ezzel együtt jelentősen nőtt a regisztrált vendégmunkások száma is. A statisztikák szerint azaz ennyi külföldi munkavállaló állt munkába törvényes módon, a kormány által kijelölt, szabályozott keretek és a magyar munkavállalókat védő létszámkvóta határai között a hazai vállalkozásoknál.
A kölcsönzőcégen keresztül több mint ezer külföldi állampolgárságú munkavállaló dolgozik Magyarországon. Főleg Ukrajnából, Szlovákiából és Szerbiából jönnek hozzánk, de egyre többen érkeznek Ázsiából; India és Vietnam területéről is. A határon túli magyarok gyakrabban jelentkeznek, de egyre többen jönnek már a nem magyar anyanyelvűek közül is. A nyelvi különbözőség ilyenkor problémát jelenthet, ezért az utaztatásuk megszervezésére, illetve a betanításukra is a saját anyanyelvükön kerül sor.
Ignácz Béla szerint a helyzet felértékeli a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR-cégek munkáját.
Előnyt látnak a vendégmunkások foglalkoztatásában
Noha vannak, akik szerint a vendégmunkások veszélyt jelentenek a hazai munkaerőpiacra, a HR-szakértők szerint inkább jótékony hatással van mindez a magyar gazdaságra. A külföldi munkaerő bevonása a termelésbe több szempontból is előnyös lehet szerintük.
- Csökkentheti a szezonálisan időről időre megugró túlmunkát, extra túlórákat, plusz műszakokat – elősegítheti, hogy a munkavállaló saját igényei szerint maga döntsön ezek vállalásáról.
- Biztosíthatja, hogy a nálunk működő vállalatok képesek legyenek termelni, ne kelljen a munkaerőhiány miatt átszervezni, csökkenteni a kapacitást.
A cég szerint összességében a vendégmunkások a hazai munkahelyek hosszú távú megőrzéséhez is hozzájárulnak, hiszen ha egy vállalat úgy látja, hogy Magyarországon a munkaerőhiány miatt ütközik korlátokba a termelési kapacitás bővítése, dönthet úgy, hogy áthelyezi a termelést egy másik országba. Ezzel pedig meglévő magyarországi munkahelyek szűnnhetnek meg, és csökkenhet az ország gazdasági teljesítménye.
Ha nem oldódik meg a munkaerőhiány az adott gyárban, az egy területen az egész ágazat elsorvadásához is vezethet, és tízezres nagyságrendben veszhetnek el olyan állások is, amelyeket a hazai munkaerő tölt be. Nem beszélve az ellátási láncban dolgozó és szerepet kapó hazai kis- és középvállalkozásokat érintő károkról, piacvesztésről
– foglalta össze Ignácz Béla.
