A Policy Agenda kutatóintézet megvizsgálta a legnagyobb állami vállalatokat, illetve cégcsoportokat az alapján, hogy hogyan változtak a bérek 2010 és 2018 között. A vizsgálatba bevont cégekben 125 ezer fő dolgozott éves átlagban. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (kb. 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezenkívül egységes tömbben vizsgáltuk a regionális Vizi-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer dolgozó), erdészeteket (8 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer dolgozó) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.
Azt találták, hogy ebben a körben 2010 óta összesen 61 százalékos béremelés volt, ennek nagyobb része az utolsó két évre koncentrálódott, 2016-2018 között 32 százalékkal kaptak több fizetést az állami cégeknél dolgozók. Igaz, a béremelés javarészt abból származott, hogy a minimálbért és garantált bérminimumot ütemesen emelte a kormány.
A kormány a választások előtti két évben megpróbálta megállítani az állami cégektől való elvándorlást azzal, hogy némiképp magasabb béremelést adott, mint a versenyszférában átlagosan a keresetnövekedés.
A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5 százalékos béremelésre került sor. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag két számjegyű emelésének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újratárgyalták, és kb. 8-9 százalékos béremeléssel lehet számolni azon a területen.
Voltak ugyan arra próbálkozások, hogy a közszolgáltatások területén az idei átlagos 5-6 százalékos béremeléseket magasabbra tornázzák fel a szakszervezetek, de az állam eddig elzárkózott ettől. Amennyiben így marad a helyzet, akkor ismét elkezd távolodni egymástól az állami cégek bérszínvonala és a versenyszféra több része.
Kiemelt kép: Budapest, 2018. október 8. Az új automata csomagfeldolgozó rendszerrel dolgozik egy szakember a Magyar Posta Csomaglogisztikai Üzemében 2018. október 8-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán
