Gazdaság
Budapest, 2018. szeptember 11.
A kinyomtatott oldalakat ellenőrzi egy dolgozó az idén 125 éves Pátria Nyomda XI. kerületi üzemében 2018. szeptember 11-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Brutálisan megemelt sarc miatt kongatják a vészharangot a nyomdák

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 10. 13. 16:06

Korábban a témában:

Írtuk, hogy a környezetvédelmi termékdíj jelentősen emelését tervezik, többek között a nejlon tasakokét, amelyeket hosszabb távon száműznének is:

NEW YORK, NY - APRIL 23: Pedestrians carry plastic shopping bags across Atlantic Avenue, April 23, 2018 in the Brooklyn borough of New York City. New York Governor Andrew Cuomo introduced on Monday a bill that proposes to ban single-use carryout plastic bags statewide. If passed, the new law would go in effect in January of 2019.   Drew Angerer/Getty Images/AFP
A műanyag szívószál és a zsemlés zacskó is eltűnhet az üzletekből
Durván emelkedik januártól a termékdíj, próbálják kiszorítani a műanyagot.

Ezeknél is brutálisabb termékdíjemelésre hívta fel a figyelmet a Nyomda- és Papíripari Szövetség közleménye, amely szerint

a reklámhordozó papíroknál a jelenlegi kilónkénti 85 forintról jövőre 304 forintra, vagyis több mint 3,5-szeresére  emelkedne a sarc.

Ez derül ki a tervezet egyik félmondatából.

Mi az a reklámhordozó papír?

Papírból vagy kartonból készült olyan nyomat (lehet könyv, időszaki lap, kép, vagy más nyomdaipari termék), amely felületének minimum 50 százalékában hirdetést tartalmaz. A szórólapok, reklámújságok is ebbe a kategóriába tartoznak tehát.

A szövetségnek több gondja is van ezzel a kiugróan magas emeléssel, kezdve azzal, hogy őket nem vonták be az előkészítésbe.

Büntetésszaga van

A termékdíjat 2011-ben vezették be, a reklámhordozó papírokra kezdetben 64 forint volt, azzal, hogy ez nem valamiféle büntetés a nyomtatott kommunikációra. Eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a viszonylag nagy mennyiségben keletkező papírhulladék visszagyűjtésére legyen forrás, illetve hogy a hulladékhasznosításba beszálljanak a gyártók is. Ezt tudomásul is vették a gyártók, még akkor is, ha mint a szövetség elnöke, Horváth Csaba megkeresésünkre megemlítette, ilyen durva termékdíj nincs a világon sehol a reklámhordozókra, a környező országokban pedig egyáltalán nincs, kivéve Szlovákiát, ahol kilónként 10 forint a fizetnivaló.

A tervezett több mint három és félszeres emelést kifejezetten büntetésnek tartja a szövetség.

Az emelés egyik indoka, hogy még mindig sok a kéretlen reklám a postaládákban, de az elnök az állítást megalapozó felmérést nem lelt az előterjesztésben. Ugyanakkor az áll a dokumentumban, hogy 2017-ben körülbelül 80 ezer tonna reklámhordozó papírt használtak fel, 2016-ban még 86 ezer tonnát. Vagyis anélkül is csökkent a mennyiség tavaly, hogy növelték volna a termékdíjat. Ezért sem látják indokoltnak a hatalmas emelést. (Az előző években viszont nőtt a mennyiség.)

Összesen mintegy 260 ezer tonna papírt használtak fel tavaly információ kinyomtatására (ebben benne vannak a könyvek, újságok is, minden, kivéve a csomagolóanyagokat). Ennek tehát bő 30 százaléka a reklámhordozó papír – vagyis a papíralapú nyomdatermékek majdnem harmadát érinti a durva termékdíjemelés.

A reklámújságoknál használt papír átlagára jellemzően 150 forint kilónként. Az egy kilóra eső nyomtatási költség durván 100 forint. Erre jön rá a kilónkénti 304 forintos termékdíj jövőre, ami több, mint maga a termék előállítási ára. És mint az ábra is mutatja, jelentősen megemeli a teljes költséget.

Nem vagyunk hívei a postaládákba tömött reklámanyagoknak, amik jó esetben újrahasznosított hulladékként, rosszabb esetben szemétként végzik. Ugyanakkor a tervezett változtatást megelőzően a szakma érvelését sem kellene figyelmen kívül hagyni, mondta az elnök.

Belerokkanhatnak a nyomdák

Horváth Csaba szerint az intézkedés következményeként arra lehet számítani, hogy a kereskedők a megrendelés egy részét kiviszik a környező országokba, mert ott jóval olcsóbban megúszhatják a gyártást. Vagy ha nem, akkor a print reklámmegrendelés kb. a felére fog olvadni, feltételezve hogy ugyanannyit költenek a marketingesek, mint eddig.Ha a megrendelt mennyiség a felére csökken, akkor a nyomdaipari bevételek 12,5 százaléka esik ki.

Az előterjesztésben azt írják, csak mintegy 20 százalékkal fognak csökkenni a megrendelések, és arra számítanak, hogy a termékdíj emelése miatt összességében még nő is a költségvetés bevétele. Horváth Csaba ezzel szemben úgy becsüli, hogy legalább 40 százalékkal esnek vissza a megrendelések, emiatt az áfa is kiesik, mindent összevetve veszít rajta az állam. Ráadásul lesz egy súlyos gondokkal küzdő iparága.

Ha 40 százalékkal kevesebb reklámhordozó papírt rendelnek jövőre a cégek, akkor az 10 százalékos bevételkiesést jelent a nyomdáknak. Ez maga a válság, ekkora csökkenést egyik évről a másikra nem bír ki a szakma – borítékolta.

Debrecen, 2016. július 22.
Az Alföldi Nyomda ragasztó- kötõ gépsorának részlete. A nyomda által vezetett hat könyvnyomdából álló konzorciumban elkészültek a 2016-2017-es tanév tankönyvei. A nyomdákban 3 hónap alatt, 5 ezer tonna papír felhasználásával több mint 1300 tankönyvõl több mint 10 millió példányt gyártottak. 
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó:
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Miért pont a nyomdákat büntetik?

A fa mintegy 51 százalékát elégetik, mintegy 15 százalékából lesz papír, ami a legnagyobb arányban újrahasznosított anyag – ilyen alapon Horváth Csaba nem érti, miért pont ezt a felhasználást büntetik ennyire.

Aránytalannak tartja a 304 forint/kilogrammos termékdíjat, hiszen a (papír) csomagolóanyagokra csak 19 forint lesz.

Az előterjesztésben az szerepel, hogy a nyomtatott reklámhordozók iránti érdeklődés egyre csökken, azok tartanak rá igényt, akik digitálisan tudatlanok. Ennek szerinte ellentmond, hogy a cégek sokat költenek a nyomtatott reklámanyagokra.

A boltok forgalma is csökkenhet

A reklámújságok és szórólapok, a kiskereskedelem leghatékonyabb marketingeszközét jelentik nemcsak Magyarországon, hanem a fejlettebb országokban is, melyet tudományos vizsgálatok is alátámasztanak. E termékek gyártására számos nyomda több tíz milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre, és ezek a nyomdák a terjesztést végző cégekkel együtt jelentős foglalkoztatók, írták közleményükben.

A reklámhordozónak tekintett nyomdatermékek 75 százalékát a kiskereskedő cégek rendelik meg, az ő marketingbüdzséjük 60 százaléka „print”. Az emelés hatására az várható, hogy a jelenlegi kereteik 35-42 százalékkal kevesebb vevőt elérő marketingeszközre lesznek elegendők, és úgy becsülik, a hirdetéseik hatékonyságának csökkenése akár 2-8 százalékkal is csökkentheti a forgalmukat. Két százalékos forgalomcsökkenés több mint 20 milliárd forintos áfabevétel-csökkenést jelenthet az államháztartásnak – sorakoznak az ellenérvek.

A szövetség szerint az egész ellátási láncot kellene elemezni, és lehetne olyan megoldásokat találni, amelyek segítségével a nyomdászszakma ellehetetlenítése nélkül is fokozatosan csökkenteni lehetne a kibocsátást. Ebben szívesen lennének partnerek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

smoking sign in coffe shop
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.