Írtuk, hogy a környezetvédelmi termékdíj jelentősen emelését tervezik, többek között a nejlon tasakokét, amelyeket hosszabb távon száműznének is:
Ezeknél is brutálisabb termékdíjemelésre hívta fel a figyelmet a Nyomda- és Papíripari Szövetség közleménye, amely szerint
Ez derül ki a tervezet egyik félmondatából.
A szövetségnek több gondja is van ezzel a kiugróan magas emeléssel, kezdve azzal, hogy őket nem vonták be az előkészítésbe.
Büntetésszaga van
A termékdíjat 2011-ben vezették be, a reklámhordozó papírokra kezdetben 64 forint volt, azzal, hogy ez nem valamiféle büntetés a nyomtatott kommunikációra. Eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a viszonylag nagy mennyiségben keletkező papírhulladék visszagyűjtésére legyen forrás, illetve hogy a hulladékhasznosításba beszálljanak a gyártók is. Ezt tudomásul is vették a gyártók, még akkor is, ha mint a szövetség elnöke, Horváth Csaba megkeresésünkre megemlítette, ilyen durva termékdíj nincs a világon sehol a reklámhordozókra, a környező országokban pedig egyáltalán nincs, kivéve Szlovákiát, ahol kilónként 10 forint a fizetnivaló.
Az emelés egyik indoka, hogy még mindig sok a kéretlen reklám a postaládákban, de az elnök az állítást megalapozó felmérést nem lelt az előterjesztésben. Ugyanakkor az áll a dokumentumban, hogy 2017-ben körülbelül 80 ezer tonna reklámhordozó papírt használtak fel, 2016-ban még 86 ezer tonnát. Vagyis anélkül is csökkent a mennyiség tavaly, hogy növelték volna a termékdíjat. Ezért sem látják indokoltnak a hatalmas emelést. (Az előző években viszont nőtt a mennyiség.)
Összesen mintegy 260 ezer tonna papírt használtak fel tavaly információ kinyomtatására (ebben benne vannak a könyvek, újságok is, minden, kivéve a csomagolóanyagokat). Ennek tehát bő 30 százaléka a reklámhordozó papír – vagyis
A reklámújságoknál használt papír átlagára jellemzően 150 forint kilónként. Az egy kilóra eső nyomtatási költség durván 100 forint. Erre jön rá a kilónkénti 304 forintos termékdíj jövőre, ami több, mint maga a termék előállítási ára. És mint az ábra is mutatja, jelentősen megemeli a teljes költséget.
Nem vagyunk hívei a postaládákba tömött reklámanyagoknak, amik jó esetben újrahasznosított hulladékként, rosszabb esetben szemétként végzik. Ugyanakkor a tervezett változtatást megelőzően a szakma érvelését sem kellene figyelmen kívül hagyni, mondta az elnök.
Belerokkanhatnak a nyomdák
Horváth Csaba szerint az intézkedés következményeként arra lehet számítani, hogy a kereskedők a megrendelés egy részét kiviszik a környező országokba, mert ott jóval olcsóbban megúszhatják a gyártást. Vagy ha nem, akkor a print reklámmegrendelés kb. a felére fog olvadni, feltételezve hogy ugyanannyit költenek a marketingesek, mint eddig.
Az előterjesztésben azt írják, csak mintegy 20 százalékkal fognak csökkenni a megrendelések, és arra számítanak, hogy a termékdíj emelése miatt összességében még nő is a költségvetés bevétele. Horváth Csaba ezzel szemben úgy becsüli, hogy legalább 40 százalékkal esnek vissza a megrendelések, emiatt az áfa is kiesik, mindent összevetve veszít rajta az állam. Ráadásul lesz egy súlyos gondokkal küzdő iparága.
Ha 40 százalékkal kevesebb reklámhordozó papírt rendelnek jövőre a cégek, akkor az 10 százalékos bevételkiesést jelent a nyomdáknak. – borítékolta.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Miért pont a nyomdákat büntetik?
A fa mintegy 51 százalékát elégetik, mintegy 15 százalékából lesz papír, ami a legnagyobb arányban újrahasznosított anyag – ilyen alapon Horváth Csaba nem érti, miért pont ezt a felhasználást büntetik ennyire.
Aránytalannak tartja a 304 forint/kilogrammos termékdíjat, hiszen a (papír) csomagolóanyagokra csak 19 forint lesz.
Az előterjesztésben az szerepel, hogy a nyomtatott reklámhordozók iránti érdeklődés egyre csökken, azok tartanak rá igényt, akik digitálisan tudatlanok. Ennek szerinte ellentmond, hogy a cégek sokat költenek a nyomtatott reklámanyagokra.
A boltok forgalma is csökkenhet
A reklámújságok és szórólapok, a kiskereskedelem leghatékonyabb marketingeszközét jelentik nemcsak Magyarországon, hanem a fejlettebb országokban is, melyet tudományos vizsgálatok is alátámasztanak. E termékek gyártására számos nyomda több tíz milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre, és ezek a nyomdák a terjesztést végző cégekkel együtt jelentős foglalkoztatók, írták közleményükben.
A reklámhordozónak tekintett nyomdatermékek 75 százalékát a kiskereskedő cégek rendelik meg, az ő marketingbüdzséjük 60 százaléka „print”. Az emelés hatására az várható, hogy a jelenlegi kereteik 35-42 százalékkal kevesebb vevőt elérő marketingeszközre lesznek elegendők, és úgy becsülik, a hirdetéseik hatékonyságának csökkenése akár 2-8 százalékkal is csökkentheti a forgalmukat. Két százalékos forgalomcsökkenés több mint 20 milliárd forintos áfabevétel-csökkenést jelenthet az államháztartásnak – sorakoznak az ellenérvek.
A szövetség szerint az egész ellátási láncot kellene elemezni, és lehetne olyan megoldásokat találni, amelyek segítségével a nyomdászszakma ellehetetlenítése nélkül is fokozatosan csökkenteni lehetne a kibocsátást. Ebben szívesen lennének partnerek.
