Nem fognak megnyílni a brüsszeli pénzcsapok pusztán attól, hogy a Miniszterelnökség a továbbiakban nem veszi igénybe Orbán Viktor miniszterelnököt is képviselő ügyvédi iroda, az SBGK vezette konzorcium szolgálatait. Brüsszeli forrásunk szerint nem is kérte az Európai Bizottság az összesen 4,8 milliárd forintos közbeszerzési és jogi tanácsadásra szóló szerződés felbontását, bár kétségtelen, hogy sokallta a feladatok kiszervezésének mértékét.
Ám nem egyedül ez a szerződés az akadálya annak, hogy dőljenek az eurók a magyar büdzsébe, amely az első hat hónapban már az egész évre tervezettnél is nagyobb, több mint 1400 milliárd forint hiánynál tartott. Ebből majdnem ezer milliárdos rést az okozott, hogy az uniós támogatásokat a magyar költségvetésből előlegezték meg.
Mint megírtuk, az Európai Bizottság ellenőrei tavaly novemberben a magyar közbeszerzés ellenőrzés hatékonyságát vizsgálták, és lesújtó eredményt hoztak ki. A 29 projektből összeválogatott mintában 24 súlyos hibát leltek, vagyis megbízhatatlannak találták az uniós kasszából kapott támogatások elköltésének ellenőrzési rendszerét, beleértve a csúcsszervet, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályát. A magyarországi közbeszerzés ellenőrzés lényegében megbukott, a legrosszabbnál csak eggyel jobb, hármas osztályzatot kapott, ami azt jelenti, éppen csak működik a rendszer, komoly javításra szorul. Ezt kéri Brüsszel, nem csupán a külső tanácsadás teljes megszüntetését.
A hármas osztályzat következménye az uniós gyakorlat szerint „horizontális felfüggesztés” is lehet, amikor leállítják valamennyi operatív program pénzátutalását. Úgy tudjuk azonban,
Pénzügyi korrekciónak nevezett büntetésként támogatásmegvonást ajánlott, aminek kiszámítására két lehetőségből választhat a magyar kormány:
- A 2015. november és 2017 között a közbeszerzési ellenőrzésen átment összes projektet vizsgálják át a magyar hatóságok, és alkalmazzák a kiválasztott 29 mintában talált hibákra megállapított egyedi támogatásmegvonásokat. (A rostán fennakadt projekteknél 5 és 100 százalék közötti levonást javasoltak az auditorok.)
- Hagyják a projektenkénti vizsgálatot, és a mintában megállapított átlagos támogatásmegvonás alapján 10,64 százalékos átalánybüntetést alkalmaznak.
Ami a magyar kormány válaszlépéseit illeti, eddig Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy elemet említett a Népszava kérdésére, mégpedig a 4,8 milliárd forintos tanácsadói gigaszerződést. Az Orbán család ügyvédje, Bajkai István-féle SBGK, a Nagy és Kiss ügyvédi irodák, valamint a korábbi miniszter, Lázár János holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. (azóta zrt.-vé alakult) alkotta konzorciummal még 2016 májusában kötött keretmegállapodást a kancellária.
Egy keretszerződés állt fenn, miután ez kifutott, nincs jogi értelemben vett teendő
– mondta a kormányinfón Gulyás azt magyarázva, hogy nincs szükség a kontraktus felbontására, az tulajdonképpen már ki is múlt.
Szerettük volna megtudni, hogyan állt elő ez a vértelen megoldás. A keretmegállapodás ugyanis eredetileg 2020. december 31-ig, illetve a keretösszeg kimerüléséig szólt azzal, hogy egyszer 24 hónapra meghosszabbítható. Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között miként értelmezendő a szerződés „kifutása”, vajon módosították a lejáratot vagy elfogyott a keretösszeg, a Miniszterelnökség nem reagált.
Az összeg nagyobb részét azonban már alighanem kifizették, legalábbis a Portfolio információja szerint a Miniszterelnökség a 2017 februárja és 2018. március 31. közötti időszakra előbb egy 1,4 milliárd forint értékű keretszerződést kötött az ÉSZ-Kerrel és az SBGK Ügyvédi Irodával, majd ezt egy szerződésmódosítás következtében 2,1 milliárd forinttal egészítette ki. Ez összesen 3,5 milliárd forint, a teljes keretösszeg majdnem háromnegyede.
A külsős tanácsadókat ezek szerint nagyrészt kifizették, mire Gulyás Gergely bejelentette a játszma végét:
Nem tartom szerencsésnek, hogy a közbeszerzési felügyeleti főosztály tevékenysége eddig gyakorlatilag kiszervezett volt. Ez helytelen, be kell hozni az államon belülre.
A miniszter úgy becsülte, hogy ehhez 80-85 embert kell felvenni a minisztériumba, ami szerinte indokolt és költséghatékony is, csökkenti azokat a költségeket, amelyeket a magyar állam fizetett eddig. Kártérítésről viszont nem esett szó, arról, hogy a külső tanácsadóktól hibás teljesítés vagy bármilyen más címen pénzt követelne a magyar állam. Igaz, a kilátásba helyezett 150 milliárd forint támogatásmegvonással köszönő viszonyban sincs a tanácsadóktól a szerződésben megkövetelt évi legalább 200 millió, káreseményenként 100 millió forint összegű felelősségbiztosítással. Igaz, a szerződésben nem túl karakteresen felbukkan a kötbért meghaladó kár érvényesítésének lehetősége, ha például a kötelezettségét neki felróható okból késedelmesen teljesíti a tanácsadó.
Kormányközeli forrásunk a kancelláriaminiszter által bejelentett lépést nem annyira az Európai Bizottságnak tett gesztusként értékelte, hanem inkább, mint amelyik illik a tervbe, hogy leszámoljanak a „Lázár-árvákkal”. Mindenekelőtt a házi tanácsadó Ész-Kerrel. (Az Ész-Kert jó ideje Lázárhoz közelálló cégként emlegetik, többségi tulajdonosa Kárpáti Péter György úgy is ismert, mint akinek közös cége van Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársával, Hamar Endrével. Az Ész-Ker igen sikeres volt a kancellária tenderein, 2016 júliusa és 2017 február vége között 9 milliárd forintnyi tanácsadói szerződést köthetett az SBGK Ügyvédi Irodával közösen. Az SBGK meghatározó munkatársa Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja volt, akit áprilisban parlamenti képviselővé választották, és az Orbán család jogi képviseletét is számos ügyben ellátta.)
A kancellária közbeszerzési felügyeleti főosztálya egyébként több mint egy évtizede foglalkoztat külső tanácsadókat, és a piaci megítélés szerint a külsősök szakértelmével nincs baj, csak a túlárazással. Illetve azzal, hogy a munka jelentős részét nem ők, hanem – a kormányzati kommunikációs projektekhez hasonlóan – az alvállalkozók garmadája végzi, az al-alvállalkozók pedig a szerződött ár töredékéért dolgoznak, és annak megfelelő minőségben. A minőség javításához a Miniszterelnökségnek több éves tapasztalattal rendelkező, dörzsölt közbeszerzési szakértőkre lenne szüksége, de kétséges, hogy 80-85 ilyen kvalitású embert sikerül összevadászni a piacon. Ezért mondják közbeszerzési szakértők, hogy a tanácsadói gigaszerződés megszüntével ugyan a felesleges pénzköltés is megszűnik, az ellenőrzés viszont aligha lesz acélosabb.
Ezzel együtt a nagy brüsszeli blamázst egészen olcsón, 150 milliárd forinttal megúszhatja a kormány. Ráadásul amit most átenged, a mintegy 1500 milliárd forint értékűre becsült projektet, azt később már nem veheti elő az Európai Bizottság, legalábbis közbeszerzési szabályossági kifogással.
A számla azért ennél vaskosabb: a 150 milliárd forint várható támogatásmegvonáson felül
- elfogyott egy csomó pénz (legalább 3,5 milliárd forint) külső tanácsadásra
- és felvesznek 80-85 főt, bizonyára tisztességes fizetéssel a Miniszterelnökségre.
Kiemelt képünkön Gulyás Gergely a Parlamentben. MTI Fotó: Kovács Tamás
