A szürkegazdaság mértéke tudományos becslések szerint 2003-ben GDP-arányosan 25, 2010-ben 23,3, 2015-ben pedig 21,9 százalék volt Magyarországon, volumene pedig 6,5-7 ezer milliárd forintra tehető. Évente.
A tendencia ugyan csökkenő, de mértéke jóval meghaladja a 10 százalék körüli nyugat-európai átlagot – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója pénteken, az intézet által szervezett konferencián, ahol bejelentette: 35 javaslatot dolgoztak ki a gazdaság fehérítésére.
A kutatások, szakmai interjúk alapján öt területre – területenként hét – javaslatot dolgozott ki a szervezet a gazdaság fehérítésére. Az ajánlások
- a készpénzállomány csökkentését,
- az elektronikus fizetés kiterjesztését,
- az adóbeszedés feltételeinek javítását,
- az igazságosabb közteherviselést, valamint
- az adófizetéssel, üzleti tevékenységgel és állami szabályozással kapcsolatos átláthatóság megerősítését szolgálják.
A szürkegazdaságot úgy definiálta, hogy az egyfajta átmenetet képez a legális és az illegális gazdaság között, míg a feketegazdasághoz az illegális gazdasági tevékenységeket szokás sorolni. Leggyakoribb megjelenési formája a kibújás az állami szabályozás alól, a kiskapuk keresése az adózásban.
Vannak eredmények is
A vezérigazgató kifejtette, a fehéredés terén vannak eredmények, az Európai Bizottság adatai szerint az áfarés (a beszedhető és a beszedett áfa közötti különbség) egy év alatt (2013-ról 2014-re) 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent az online pénztárgépek bevezetésének köszönhetően. Segítette a gazdaság fehéredését az ekáer és a fordított áfa bevezetése, a társasági és a jövedelmi adó csökkentése, az uniós támogatások gyorsított kifizetése és a minimálbér emelése is.
Vissza kell szorítani a készpénzhasználatot
A javaslatokat ismertetve a készpénzállomány csökkentésének szükségességét azzal indokolta, hogy fenntartása nagyon drága és a magas állomány segíti a szürkegazdaságot. A készpénz visszaszorítására egyebek mellett azt javasolják, hogy a tranzakciós illeték a havi 150 ezer forintos ingyenes felvétel felett emelkedjen 0,6-ról 1 százalékra, és szorgalmazzák, hogy a sárgacsekk-befizetés elektronikusan, átutalással, kártyával történjen.
Az elektronikus fizetés ösztönzése érdekében többek között azt javasolják, hogy 500 ezer forint felett csak elektronikusan lehessen fizetni, legyen állampolgári jogon ingyenes számla és bankkártya, az állami ki- és befizetések legyenek mind elektronikusak.
Úgy vélik, az adóbeszedés terén több “kék hírre” volna szükség az adóelkerülők felderítéséről, mert ennek visszatartó hatása lenne.
Javasolják továbbá, hogy Emellett így a NAV figyelmeztethetné az adózókat, ha valamit rosszul könyveltek, továbbá, a valós idejű adatok növelnék az ellenőrzés hatékonyságát.
Része a javaslatoknak az is, hogy az ökormányzati adókat is szedje be az állam.
Az igazságosabb közteherviselés jegyében
Azt ajánlják, hogy európai szinten koordinálják a digitális óriások adóztatását az igazságosabb közteherviselés jegyében. A gazdasági növekedés érdekében – feltételhez kötötten – szükségesnek látják a különadók csökkentését. A “sötétszürke” lakásbérleti piac fehérítésére az egyik javaslat az, hogy vizsgálják felül és igazítsák a valósághoz a szabályokat. Az évi 1 millió forint feletti lakbér-jövedelem utáni eho-fizetési kötelezettség a 15 százalékos szja mellett a kutatók szerint inkább a szürke megoldásokra ösztönöz.
Átláthatóság jeligére
Az átláthatóság javítására is megfogalmaztak javaslatokat. Indokoltnak látnák, hogy törvény szabályozza az szja 1 százalékos felajánlásaiból tevékenykedő szervezetek esetében a támogatások elköltésének átláthatóságát. A kutatók szerint a tudatosságot erősítené, ha minden jövedelemadó-fizető polgár évente értesítést kapna az általa befizetett járulékokról és az egészségügyi kiadásokról, illetve az egyéni nyugdíjszámláról.
Mráz Ágoston Sámuel kiemelte továbbá: a nagy adózók listája – ha az érintettek hozzájárulnak – a nyilvánosság számára is érdekes lehet, és javíthatja az adófizetés társadalmi presztízsét.
