2016 augusztusában az ipari termelés volumene 11,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derült ki a KSH második becslésből. (Az első becslésben közölt augusztusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,5 százalékkal emelkedett. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2016 augusztusában hárommal több munkanap volt, mint egy évvel korábban – jegyzik meg a statisztikusok.
Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,6%-kal nőtt.
Export és belföldi értékesítés
Az ipari export volumene 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit . A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét adó két alág közül a 35 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 13,1 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 16 százalékát kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 14,3 százalékkal nőttek.
Az ipar belföldi értékesítése 5,8 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 12,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Feldolgozóipar
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 12, a csekély súlyú bányászaté 22,5 százalékkal nőtt 2015 augusztusához viszonyítva. Az energiaipar(villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés volumene csak egyben csökkent, a többiben 5,8 és 18,8% közötti mértékben emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
- A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 28 százalékát kitevő járműgyártás kibocsátása 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 97 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 17, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 15,7 százalékkal nőtt.
- A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés 13 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az alág tíz alágazatából hétben 0,3 és 39% közötti volumenbővülés, háromban 7,7 és 22,7% közötti visszaesés volt. A legjelentősebb (az alág termelésének 24%-át adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 16,1 százalékkal nőtt, a legnagyobb mértékben, 39%-kal pedig az alág kibocsátásából 12%-kal részesedő takarmány gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.
- A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,1 százalékkal emelkedett. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 11,4 százalékkal csökkent, a kisebbik, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása kiugróan, 52 százalékkal nőtt.
- Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a gyógyszergyártás nőtt, ebben a rendkívül alacsony bázis hatása is szerepet játszott.
- A közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása is számottevően, 16,9 százalékkal bővült. Az alág szakágazatainak döntő többségében emelkedett a termelés volumene.
- A júliusi visszaesés után a szintén közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában ismét növekedést (13,3%) mértünk mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése eredményeként.
- Gyorsult a növekedés üteme a kisebb súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben: az alág kibocsátása 12,5 százalékkal bővült.
- Az alágak közül egyedül a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól (6,2 százalékkal), nagyrészt az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 15,4 százalékkal emelkedett 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 21,9, az új exportrendelések 14,3 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 5,8 százalékkal meghaladta a 2015. augusztusit.
Az év első nyolc hónapjána
2016. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 2,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,4 százalékkal nőtt, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,1 százalékkal csökkent.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,1 százalékos mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,9 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (3,3%), Közép-Magyarországon (2,0%), valamint Észak-Alföldön (1,0%) csökkent. A többi négy régióban 2,1 és 16,8% közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.