Az eseményen a miniszter kiemelte:
A világgazdaság komoly változáson megy át, a digitalizáció korát éljük, ami azt jelenti, hogy sok vállalat jelentős technológiaváltást hajt végre – mutatott rá. Hozzátette: ezért a jövő év elejétől olyan új elemei lesznek a magyar befektetésösztönző rendszernek, amelyek elsősorban az itt működő cégek technológiaváltását támogatják annak érdekében, hogy az új körülmények között is versenyképesek legyenek és megtarthassák a munkahelyeket.
A munkaerőhiány kihívást jelent
Szijjártó Péter kifejtette: az alacsony munkanélküliség jó hír, de a megfelelő mennyiségű munkaerő biztosítása kihívás az újonnan ide érkező vállalatoknak. Ezért Adómentesen lehet majd támogatni kilométerenként 15 forintig a munkavállalók munkába járását, a lakhatási költségeket, és mindezeket még az adóalapból is le lehet írni – magyarázta. (Ez egyébként nem újdonság, már eddig is lehetett tudni.) Hozzátette: a kutatás-fejlesztés támogatására az erre költött összegeknek gyakorlatilag a duplája lesz leírható az adóalapból.
Szijjártó szerint hasznosak a stratégiai megállapodások
A tárcavezető beszédét követően újságíróknak arról is szólt, hogy a stratégiai megállapodások nem jogi jellegű megállapodások, hanem azt hivatottak szolgálni, hogy az érintett vállalatok hosszú távon kötelezzék el magukat Magyarország mellett. Azt sosem lehet kizárni, hogy adódhatnak olyan piaci folyamatok, amelyek egy nagy nemzetközi vállalatot arra kényszerítenek, hogy leépítéseket hajtson végre világszerte – közölte.
Úgy vélte, szerencsére ezekből nagyon kevés érinti Magyarországot, és azok a vállalatok, amelyekkel stratégiai megállapodást kötöttek, 13 ezer új munkahelyet teremtettek és több mint 1500 milliárd forint új beruházást hoztak ide a dokumentumok aláírása óta.
Kitért rá: a Procter & Gamble esetében két beruházás van folyamatban, amelyek által Magyarország a cég termelésében egyfajta európai központtá válik, és 250 új munkahely is létrejön.
A közvetlen párbeszéd jegyében
Ésik Róbert, a HIPA elnöke elmondta: az ügynökség azon dolgozik, hogy segítse a vállalatok és a kormány közvetlen párbeszédét, illetve a versenyszféra igényei jelenjenek meg abban a cselekvési tervben, amelyet a kormány az üzleti környezet vonzóbbá tételéért indított el. Hozzáfűzte: a jövőben is szorosan együttműködnek az AmChammel.
Pongrácz Ferenc, az AmCham elnöke arról beszélt, hogy javaslataik, valamint a vállalati-kormányzati konzultáció és közös munka hozzájárulhatott a jövő évi adótörvények módosításához. Így a 2017-es költségvetésben a kutatás-fejlesztést végző vállalatok adókedvezmény-lehetőségei csaknem megduplázódnak, valamint azok a cégek is jelentős adókedvezményt kapnak, amelyek mobilizálni tudják a munkaerőt – mutatott rá.
A legfontosabb
A szervezők közölték: a találkozót tavaly hagyományteremtő céllal indították el, és az első konferencia nyomán született meg az AmCham 19 pontos javaslatcsomagja, amely konkrét ajánlásokat és vállalásokat fogalmaz meg a befektetői környezet, a munkaerőpiac, a digitális gazdaság és az innováció területén. A javaslatcsomag eljutott Orbán Viktor miniszterelnökhöz, és a vállalatok részletesen egyeztettek Szijjártó Péterrel is.
Magyarországnak rendkívül fontos a partnerség az amerikai vállalatokkal, az itt működő 1600 amerikai vállalat több mint 9 milliárd dollár befektetést hozott Magyarországra. A legfontosabb szempont a versenyképesség további növelésére a szakképzett munkaerőképzés, a beszállítói bázis szélesítése, valamint a magasabb hozzáadott értékű beruházások kiemelt kezelésére vonatkozó intézkedések – sorolták.
