A brüsszeli testület kimutatása szerint 2015-ben Németország 14,3 milliárd euróval többet fizetett be az uniós büdzsébe, mint amennyi pénzt kapott onnan, ez csökkenés az egy évvel korábbi 15,5 milliárd eurós rekordhoz képest, de így is Németország a legnagyobb nettó befizető.
A második helyen Nagy-Britannia áll 11,5 milliárd euróval, ami ugyan részben egyszeri tételeknek, korábbi fizetési elmaradások pótlásának tulajdonítható, de nagyságrendileg megmutatja, mekkora lyukat kell majd betömni a közös költségvetésben a Brexit – Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetése – után.
A nettó befizetők rangsorában a harmadik helyen Franciaország áll 5,5 milliárd euróval, a negyedik Hollandia 3,7 milliárd euróval, az ötödik Olaszország 2,6 milliárd euróval.
A költségvetés nettó haszonélvezőinek sorát Lengyelország vezeti, amely a befizetéseinél 9,4 milliárd euróval több pénzt kapott a közös forrásból. A második Csehország 5,7 milliárd euróval, a harmadik Románia 5,2 milliárd euróval, a negyedik Görögország 4,9 milliárd euróval,
Az uniós költségvetés 2015-ben 145 milliárd eurót tett ki. Háromnegyedét agrártámogatásokra fordították.
A költségvetés bevételeinek több mint 80 százaléka tagállami befizetésekből, további 13 százaléka pedig saját forrásból, mindenekelőtt a vámbevételekből származott. Mindezen kívül a tagviszonnyal nem rendelkező országok – például Norvégia – befizetéseiből és a versenyjogi eljárásokban kiszabott büntetésekből fedezték a közös büdzsé kiadásait.
A FAZ kiemelte, hogy az Európai Bizottság már július végén közzétette honlapján a tavalyi költségvetési beszámolót, de az utóbbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően nem tartott róla külön sajtótájékoztatót, mert megítélése szerint a téma politikailag túlságosan érzékeny. (MTI)
