Újévi szívatás – nem léphet munkába, akinek nincs meg a bizonyítványa

Új „szórakozást” talált ki a kormány a cégeknek, vállalkozásoknak, vállalatoknak, könyvelőknek, munkaügyeseknek és a dolgozónak. (Bár valószínűleg sokaknak nem ez a szó fog beugrani a dologról, amikor először találkoznak vele.) A lényeg: 2016. január elsejétől a munkaviszonyt bejelentő lapokon (online felületen) fel kell tüntetni a dolgozók végzettségét-képzettségét és a képzettséget igazoló intézmény nevét, valamint az okirat (értsd : bizonyítvány) számát is – hívta fel figyelmünket egy könyvelő.

És ha ezek az adatok nincsenek meg, akkor (elvileg) nem is lehet elvégezni a bejelentést. A biztosítottakat egyébként a foglalkoztató munkaviszony esetén még a munka megkezdése előtt köteles bejelenteni. Vagyis amíg nincs bejelentés, nem állhat munkába a dolgozó. (A NAV-os rendszer másodpercre pontosan rögzíti a bejelentés idejét. )

De nem csak a bejelentéseknél kerül elő a téma, hanem a kijelentéseknél is. Így aztán a már állományban lévő dolgozóktól is célszerű begyűjteni az adatokat, mert az esetleges kiléptetésnél szintén fel kell azokat tüntetni.

Eddig ilyen kötelezettség nem volt. De mit is jelent ez a gyakorlatban?

Lehetetlen küldetés

A (neve mellőzését kérő) könyvelő szerint különösen azokon a munkahelyeken jelenthet problémát, ahol jellemzően egyszerű, kétkezi munkásokat foglalkoztatnak (FEOR 9-es osztály). Akik egyébként remekül megállhatják a helyüket a munkában. De hogy egy ilyen kérésnek eleget tudnának tenni, az eléggé kérdéses – tette hozzá. Tapasztalata szerint ugyanis körükben elég jellemző, hogy albérletben vagy más szállásokon laknak, gyakran költöznek, így nem ritka, hogy elkallódnak az irataik, köztük a bizonyítványuk is. Vagyis nemigen várható, hogy be tudják mutatni. És azt sem feltétlenül tudják megmondani, hogy hol fejezték be az iskolájukat. Vagyis esetükben nagyjából lehetetlen küldetésnek tűnik januártól a bejelentés. A munkáltató és a munkavállaló legjobb szándéka ellenére is. Akkor meg pláne, ha a dolgozó gyanakvóan vagy egyenesen elutasítóan fogadja, hogy kérik a bizonyítványát.

Akinek diplomája, szakképesítése van, az valószínűleg igyekszik is megőrizni ezeket a dokumentumokat, mert ettől is függhet, hogy elnyeri-e egy állást. De aki esetleg a 8 általánost sem fejezte be, az nem valószínű, hogy gondot fordít erre, hiszen a bizonyítvány nemigen jelent neki semmilyen előnyt – tette még hozzá. Márpedig sokan vannak, akik ebben a cipőben járnak.

Nem léphet munkába, aki nem tudja bizonyítani végzettségét, képzettségét?

Ha megkövetelik ezeket az adatokat, akkor előfordulhat, hogy dolgozó nem tud majd munkába állni – erősítette meg a Magyar könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) is. A bejelentés nélküli foglalkoztatás meg ugye milliós bírsággal járhat. A könyvelők pedig nem biztos, hogy hiányos bejelentéseket küldenének be.

Hozzátették azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyébként befogadja (a kitöltési útmutató szerint) a „szakképesítéssel nem rendelkezik” szöveget is.

Mi várható ezek után? Az MKOE becslése szerint minden második bejelentésnél a bérszámfejtők ezzel, vagy valami hasonló szöveggel át fogják lépni ezt a rovatot. Az eltelt néhány napban már sokan ott tartanak, hogy a rovatba a „nem áll rendelkezésre” szöveget írják be. Így aztán a nagy bejelentgetősdi könnyen kudarcba fulladhat.

A lapunknak nyilatkozó könyvelő is hasonlóról számolt be, hozzátéve, nem tudni, hogy ezekben a rovatot átugró esetekben kérnek-e majd tőlük hiánypótlást, mert az első napok bejelentéseinél még tart a feldolgozás.

De mire jó mindez?

Amivel a dolgozók, a munkáltatók és a könyvelők csak most szembesülnek, azzal az MKOE már nyár óta foglalkozik, hiszen észlelték, hogy a változás megjelent a tervezett módosításokban, és meg is tették a NAV-nál, az NGM-nél és az Oktatási Hivatalnál tiltakozó észrevételeiket.

Azt is kiderítették, hogy mi a kormány szándéka a pluszadminisztrációval (miközben ugye időről-időre bedobják az adminisztrációcsökkentés szlogenjét). Az, hogy többet tudjon meg a pályaelhagyókról, illetve a hiányszakmákról. Amit végül is támogatni lehet.

Az MKOE alelnöke, Ruszin Zsolt adószakértő is úgy fogalmazott, a szándékot érti. Azonban a cél eléréséhez bedobott eszközt egyesületüknél mindenki helyteleníti. Nem véletlenül.

Nem kötelezhetik a munkavállalót rá

Először is, a munkavállalót nem kötelezheti a könyvelő vagy a bérszámfejtő arra, hogy képzettségét, végzettségét közölje. Márpedig a túlbuzgó ügyintézők megkövetelik majd az adatokat – borítékolta Ruszin.

Képzeljük el azt a konfliktushelyzetet, amikor a dolgozó már kezdené a munkát, a bérszámfejtő meg ott vár, hogy produkálja az okiratot és annak a számát. Most még alig telt el néhány nap az új évből, de hamarosan gyakori lesz az ilyen szituáció – tette hozzá.

Lehet, hogy a dolgozónak kifejezetten nem is érdeke

Probléma lesz az is, ha mondjuk túlképzettsége miatt a munkavállaló nem fogja ezeket az adatait elárulni. A törvényszöveg ugyanis nem rendezi egyértelműen azt sem, hogy melyik végzettséget, képzettséget kell bejelenteni, és van-e szankció, ha a bejelentési kötelezettséget a felek egyszerűen kihagyják a nyomtatvány elektronikus kitöltése során.

Kérdés az is, hogy ha kimarad az adat, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálhatja-e majd, vagy ez már a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik.

Érthetetlen

Az adószakértő szerint rejtély, hogy a villanyszerelő miért ne lehetne a képzettsége közlése nélkül pl. trolibusz-sofőr, és ha így esik, akkor mi jelentősége van végzettségi adatainak. Az pedig abszolút érthetetlen szerinte, hogy mikor lesz mindebből valamilyen értelmes adatbázis, ha csak a 2016-tól létrejött munkaviszonyoknál kell az adatokat bejelenteni.

Arról nem is beszélve, hogy nem lesz információ az egyéni és társas vállalkozókról, vagy a munkaviszonyon kívül foglalkoztatottak pályaelhagyásáról sem – hívta fel a figyelmet.

Semmi szükség nincs rá

Az MKOE álláspontja szerint a kormány céljának eléréséhez a megoldás már most is rendelkezésre áll, nem kell ehhez a mintegy 600 ezer munkáltatónak egyenként adatot bejelentenie.

Hiszen az NGM-nél az egyes szakképzési adatokat már évtizedek óta szabályozott módon gyűjtik, illetve az Oktatási Hivatalnál (OH) is széles adatkör áll rendelkezésre, ráadásul a végzettség és szakképzettség mellett a személyes adatok is mindig szerepelnek. Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisban (EMMA) is jó minőségű adatok állnak rendelkezésre. Ha ezeket összefésülnék, máris kibányászhatnák, amire szükségük van. Így a szövetség szerint csupán szándék kérdése, hogy használják, amijük van.

Ilyesmit azonban a könyvelők hiába is javasoltak tavaly nyáron és azóta is, sem az NGM, sem az OH nem válaszolt érdemben a megkereséseikre. Az is érdekes, hogy a tárca illetékese állítólag még az adatok létezéséről se tudott. Magyarul: a kormányt megvezették a saját bürokratái – véli az MKOE, aki hiába kérte nyár óta többször is, hogy töröljék a jelentős adminisztrációs terhelést okozó új szabályt.

Kihátrálhatnak

A szövetség szerint az ellenállás azért is jogos, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bürokratái úgy próbálták megoldani a pályaelhagyókra vonatkozó adatok begyűjtését, hogy nekik semmit se kelljen tenni. Ha meg néhány év múlva kiderül, hogy a hiányos bejelentések és a historikus adatok hiányában az előírás nem érte el a célját, akkor egyszerűen kivezetik a rendelkezést a jogszabályból – borítékolták.

Még kedden elküldtük kérdéseinket a NAV-nak is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy minden esetben kell-e a bizonyítvány száma, akkor is, ha szakképzetlen munkaerőről van szó, akinek mondjuk csak 8 általánosa van, vagy annyi sem? Továbbá hogy mi a helyzet, ha nincs meg a bizonyítvány? Ilyenkor tényleg nem lehet-e bejelenteni a dolgozót? Választ későbbre ígértek.

Ruszin szerint egyébként – miután egy marginális, de jelentős adminisztrációtöbbletet okozó törvénymódosításról van szó – az járhat jól, aki egyelőre kivár a szabály alkalmazásával, amíg a kormány nem korrigál. Úgy véli ugyanis, hogy erre minden bizonnyal sor fog kerülni. Meglátjuk.