A Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) 2010-ben indultak, népszerűsége pedig töretlen. A teljes, 5 éves futamidő esetén kamatadó-mentességet, 2013 óta pedig eho-mentességet is nyújt a megtakarítás. Elemzők szerint a TBSZ-ek önmagukban is hatottak a pénzpiacra, érezhetően többen kezdtek el hosszabb, 3-5 éves időtartamokban gondolkodni, ezt a „ritmust” pedig több alapkezelő is átvette.
A Tartós Befektetési Számla egy speciális megtakarítási számla, amellyel lehetőséget kapunk arra, hogy befektetéseink után mentesüljünk a 16%-os kamat-, vagy árfolyamnyereség adótól, illetve a 6%-os egészségügyi hozzájárulástól is (eho). Ehhez az kell, hogy a nulladik, vagy más nevén gyűjtőév után – ekkor van csak lehetőségünk befizetni a számlára – 5 évig ne vegyük ki a pénzünket. A TBSZ számla sajátja, hogy azon értékpapírokat tarthatunk, a befektetési alapokkal, részvényekkel pedig kereskedhetünk, sőt, ha jó hozamot szeretnénk, kereskednünk is kell.
Az első Tartós Befektetési Számlák a 2009-es nulladik évet követően 2010-ben indultak, így év végén eljön az első TBSZ-ek lejárata, véget ér az „első ötéves terv”. Aki ebbe a kivételezett körbe tartozik, év végéig választania kell.
Aki meghosszabbítja eddigi szerződését, 2016. január 1-jétől újabb ötéves ciklusba kezdhet, kivételesen gyűjtőév nélkül. Ez viszont nem automatikus, nyilatkozni kell róla, különben a szerződés lejár, a TBSZ-en lévő pénz egy sima értékpapírszámlára kerül.
Aki váltana, sok lehetőség közül választhat. Aki nem akar aktívan kereskedni, annak jó választás a bankbetét. Ha eddig TBSZ-e volt valakinek, jó eséllyel a hosszú, 3 vagy 5 éves futamidejű konstrukciókból választ, ezek magasabb kamatot is fizetnek. Aki mégis a kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő formákhoz kapott kedvet, a befektetési alapokat fogja keresni, itt elég azt eldöntenünk: mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak elviselni.
