Lázár János egy építészeknek tartott, június 8-i fórumon meglepően őszintén beszélt az állam rossz működéséről. Feltehetően nem a nyilvánosságnak szánta a mondatait. Azt részletezte, mennyire nehéz változtatni a kialakult struktúrákon, szembemenni a lobbikkal. Lázár általánosságokban beszélt, konkrétumok nélkül. Egyetlen konkrét esetet említett, amikor elmesélt egy történetet arról, hogyan lobbiznak és érnek célt a cégek a Fidesz-kormánynál.
Lázár azt mondta, hogy egy kecskeméti építész azt kérdezte tőle: kistéglából miért nem lehet kéményt építeni, és hogy három éve miért hozott a Fidesz-kormány olyan szabályt, hogy csak két meghatározott típusból lehet kéményt építeni. Lázár kétnapos nyomozás után tudta meg, hogy „ki volt az a két külföldi cég, akik ezt a jogalkotásban elérte”. „A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk” – mondta az esetre utalva Lázár.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Hír24 úgy tudja: a Lázár János által említett két cég a német Schiedel és az osztrák Leier volt. Mindezt piaci információkból, illetve a vonatkozó kéményes rendelet (63/2012-es BM-rendelet) elemzéséből tudjuk. Utóbbi csak olyan kéményrendszerek építését teszi lehetővé, amelyek szabványainak csak a Leier és a Schiedel cégek termékei tesznek eleget. Azt, hogy a rendelet kizárólag az említett két cégnek kedvez, az általunk felhívott öt kéményes vállalkozó, illetve építőiparban jártas szakértő is megerősítette.
A Leier cáfol
Kerestük az érintett cégeket, akik közül csak a Leiert sikerült elérni, a Schiedel nem is reagált megkeresésünkre. Komlós Andor, a Leier Hungária egyik ügyvezetője cáfolta, hogy a Leier bármiféle lobbiban részt vett volna. „A témáról a 13063-as uniós szabvány rendelkezik, ezt vette át Magyarország. A hazai 2010-es szabvány megalkotásában több cég is szerepet vállalt, de a Leier nem volt ezek között, ráadásul kerámiacsöves kéményt négy cég is gyárt Magyarországon” – mondta. Komlós hozzátette: nem is érti, mire gondolhatott a Lázárt kérdező építész, hiszen ma kistéglából is lehet kéményt építeni, csak mellékelni kell hozzá a gyártó teljesítmény-nyilatkozatát.
Ez valóban így van, ha valaki kistéglából akar kéményt építtetni, akkor az ÉMI-hez kell fordulnia anyagvizsgálatért. (Jelenleg az ÉMI kizárólagos privilégiuma igazolást kiadni arról, hogy az adott kistégla alkalmas-e kéményépítéshez vagy sem.) Ez a vizsgálat azonban annyira drága, hogy nem éri meg kistéglából kéményt építtetni, így az emberek inkább a megadott szabványú kéménybélelést választják, vállalva ennek pluszköltségeit is, mondták a Hír24-nek piaci szereplők. Hogy pontosan miből áll a vizsgálat, és mennyibe kerül, arról szerettük volna megkérdezni az ÉMI-t, de az ügyfélszolgálaton megadott négy szakértőjükből eggyel sem sikerült beszélnünk lapzártánkig.
Fotó: MTI/Jászai Csaba
Annyit tudtunk még meg, hogy bár a kéménytégla-gyártás valóban megszűnt Magyarországon, a kéményesek szerint „nettó marhaság”, hogy a hagyományos vagy kistégla nem alkalmas a fatüzelésű kémények építésére. Annyi igaz, hogy a gáztüzelés hosszú távon porózussá teszi a hőállóbb, kétszer égetett kéménytégla habarcsát is, és részben ezért volt szükség az újraszabályozásra. De azt mindegyik megszólaltatott kéményes állította, hogy a gyakorlatban a mostani szabályozás egyértelműen a Schiedelnek és a Leiernek kedvez, és hogy “nagyon kilóg a lóláb a sztoriból” – fogalmazott egyikük. Arról nincs hírünk, hogy a szabályozást Lázár kezdeményezésére megváltoztatták volna, vagy az ügyben bárkit elmarasztaltak volna.
A fenti eset azért is különösen érdekes, mert ha Lázár János csak a saját területén nézett volna szét korrupciót kutatva, akkor bőven találhatott volna más ügyeket is. Ilyen például az egész trafiktörvény, amelynek “megírásában” Sánta János, Lázár személyes jóbarátja, a Continental-csoport vezetője is részt vett. Sőt, Sánta érdekeltségi körébe került több száz dohánybolt is, valamint idén a nagy központi dohányelosztó monopólium is a hódmezővásárhelyi Continental érdekeltsége lett. Friss hír, hogy Sánta Jánoshoz került a most már kormányközeli Napi Gazdaság kiadójának 49 százaléka is.
