A lap hiába kérte a hazai internetszolgáltatókat, foglalják össze, ők hogy látják az internetadót, nem kapott konkrét válaszokat. Iparági források, névtelenséget kérő független szakértők úgy vélik, hogy most képtelenség kiszámolni a hatásokat. Még az sem lehetetlen, hogy az ajánlott plafonértékekkel számolva is jóval több bevételt jelentene az államnak az említett 20 milliárdnál. Emellett a kis cégek eltűnését jelentené, míg a nagyok minden jövővel kapcsolatos tervét áthúzná.
Például annak ellenére szükség lehet a forgalomszámláló eszközök fejlesztésére, hogy cég pontosan tudja mérni a felhasználók havi adatforgalmát. Egyrészt nem biztos, hogy ez megfelel a NAV-nak, vagy elég hiteles ahhoz, hogy több tízmilliárd forintos adót számoljanak el ezek alapján. Ráadásul ha valóban adatforgalom után vetik ki az adót, annak lehet az is a következménye, hogy a szolgáltatók egy idő után visszatérnek a forgalomarányosan fizetett internet-előfizetések korába.
A lapnak nyilatkozó források szerint a szolgáltatást viszont már annyira nem érdemes fejleszteni, hiszen minél nagyobb sávszélességet biztosítanak a felhasználóknak, annál nagyobb eséllyel kell kifizetni a maximális adót. Mint kiemelték, pont ezért nincs sehol a világon forgalomarányos adó kivetve az internetre.
Rezsicsökkentéses forgatókönyv
A cikk kitér arra is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évre vonatkozó adatai szerint az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 164,4 milliárd forint volt, de ez az összeg nem egyenlő a haszonnal.
A lap forrásai szerint csúsztatás azzal érvelni, hogy a kormány akár több százmilliárd forintnyi állami pénzt önt majd a szektorba, hogy az országos fejlesztéseket támogassák, tehát elvárható, hogy a netszolgáltatók ennek legalább töredékét visszacsorgassák.
Ezek a pénzek jellemzően EU-s támogatásból, célzottan érkeznek, tehát nem is költhetné másra az állam. Másrészt az utolsó fillérig el kell tudni számolni a cégeknek a kapott összegekkel. Harmadrészt az EU-s támogatásból épülő projekteknél a cégek sokszor komoly önrészt is vállalnak, előfordul nem egyszer, hogy több pénzt fektetnek be saját forrásból, mint a kapott támogatás.
A lehetséges forgatókönyv hasonló a rezsicsökkentéshez, a szolgáltatók a lehető legnagyobb mértékben visszavágják majd a fejlesztési költségeket, ez pedig hosszabb távon komoly hátrányt jelent az ország internetpenetrációja, illetve a nyújtott szolgáltatás minősége és megbízhatósága szempontjából.
“Dolgok, amiket még nem adóztattunk meg”
A lap információi szerint a szektor szereplőit leginkább a bizonytalanság zavarja. Most egy olyan adónemet találtak ki, amiről még ők sem tudják pontosan, hogy hogy szedik majd be, mekkora összeg folyik majd be belőle, és hogy egyáltalán ki fizeti majd” – idézik egy forrásukat. Hozzáteszik, hogy szakértők szerint ez a most benyújtott adótervezet olyan, mintha a kormány egy egyértelmű összegű hiány fedezéséhez kereste volna a forrást, és egy „Dolgok, amiket eddig nem adóztattunk meg” feliratú listáról válogattak volna hasraütés-szerűen.
