Az indítványt a bizottság a pénzügyi tárgyú törvények módosításához terjeszti be. A napirendi pont tárgyalását rövid időre el kellett halasztani, mivel a szocialista Tukacs István magyarázatot firtató kérdésére sem a kormány jelenlévő képviselője nem tudott válaszolni, sem a testület tagjai.
A kérdésre később tértek vissza, amikor Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: nem a tárcája terjesztette be a módosítást, így az indoklást is annak előterjesztőjétől kell várni. Az ülést vezető Balla György (Fidesz) az Európa Tanács egy határozatára hivatkozott, amelyet elmondása szerint egy bírósági döntés is megerősít. Ezek ugyan nem a szerencsejátékkal, hanem a frekvenciák aukción történő értékesítésével kapcsolatosak, de kimondják: azok nem minősülnek gazdasági tevékenységnek, ezért nem áfakötelesek. Ugyanez a helyzet a szerencsejáték-szolgáltatással is – fogalmazott.
A Fidesz közleménye ennél érthetőbben fogalmazott, miért is volt szükség a módosítóra. Mivel a szerencsejáték-tevékenység Magyarországon tárgyi áfamentes, így az utána fizetett koncessziós díj sem lehet áfás. Soha nem is volt, sem az MSZP-kormányok idején, sem az elmúlt négy évben.
A távszerencsejáték adóját viszont emelik
Tukacs István – aki a testület ülése után sajtótájékoztatón is hangot adott felháborodásának – a bizottság előtt úgy érvelt: a kormányoldal egy más típusú bírósági döntéssel próbál alátámasztani gazdasági döntést, amely szerinte egy érdekkörnek kíván teret nyitni. Bírálta azt is, hogy a kormány nem nyilvánított véleményt.
A sportfogadással összefüggő törvények vitájában több ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy 15 százalékra emelné a jogszabály a távszerencsejáték játékadóját, azt követően, hogy azt a korábbi 20 százalékról nemrég 10 százalékra csökkentették.
Többen szóvá tették, hogy a változtatás kivenné a sportért felelős tárca költségvetéséből a sportszerencsejátékból befolyó pénzt, és a jogszabály csupán annyit rögzítene: azt a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás támogatására kell felhasználni.
A változtatásokat kormánypárti többséggel fogadta el a bizottság.
Lesz-e pofátlan végkielégítés?
A kormányzati szerkezetátalakításhoz kapcsolódó törvények módosításának vitájában a szocialista Bárándy Gergely azt vetette fel: a leköszönő kormánymegbízottak végkielégítését terheli-e 98 százalékos különadó. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt az Alkotmánybíróság visszamenőleg megsemmisítette, a mostani kifizetések 2 millió forintot meghaladó részét 75 százalékos adó terheli. Hozzátette ugyanakkor: az érintett kormánymegbízotti kör többségének egyáltalán nem jár végkielégítés, hiszen újabb megbízatást kap. Nincs tudomása arról, hogy bárki részesült volna ilyen végkielégítésben – közölte.
A testület elfogadta a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvénymódosításhoz a gazdasági bizottság által összeállított módosításokat is, valamint jogtechnikai változtatásokat is benyújtott ahhoz.
