Múlt kedden benyújtotta, s csütörtökön már el is fogadta a parlament a törvényjavaslatot, ami alapján államosítják a takarékszövetkezetek központi bankját. Az állami tulajdonú Magyar Posta és a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) lesz a többségi tulajdonos, 1,6 milliárd forintért. A takarékszövetkezetek pedig automatikusan az új integráció tagjaivá válnak.
Nem egyeztettek
Az indoklás szerint a cél a takarékok modernizálása. Erre a törvényalkotó szerint azért van szükség, mert a Magyarországon működő takarékszövetkezeti rendszer és hálózat nem nyújt kellő védelmet betéteseinek, tulajdonosainak.
A rendszer irányítása és működése túlságosan szétaprózódott, nem hatékony, számos kockázatnak teszi ki a befektetőket – írja a törvényjavaslat indoklása.
A szektor főszereplőit múlt keddre tárgyalásra hívták a parlamentbe. Csakhogy a 105 tagot tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel (OTSZ) közleménye szerint ennek ellenére nem egyeztettek velük törvényről. Az OTSZ tagszervezetei ezért a köztársasági elnökhöz fordultak jogorvoslatért.
Nem is szóltak nekik
Az OTSZ-t meglepte a rapid sebességgel el is fogadott jogszabály. A szervezet vezetői úgy vélik, a passzusok számos ponton súlyosan sértik az alaptörvény több rendelkezését és a takarékszövetkezeti közösség érdekeit.
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
Sem az OTSZ, sem a tagok nem ismerték a törvénytervezet szövegét, sőt benyújtásának szándékáról sem tudtak – állítják. S azt is mondják, erről nem esett szó a június 24-i szakmai megbeszélésen sem.
Döbbenet
Az OTSZ megdöbbenéssel fogadta a törvény szövegében a takarékszövetkezeti szektor gyenge helyzetére, munkatársainak felkészültségére, intézményvédelmére, hosszú távon a további működés veszélyére utaló megállapításait. Már csak azért is, mert a Takarékszövetkezeti Integráció a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által elismert és a legmagasabb minősítési kategóriába tartozó intézményvédelmi szervezettel rendelkezik.
Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) által biztosított hitelintézeteknél az OTIVA 20 éves fennállása alatt az Országos Betétbiztosítási Alapnak sosem kellett helyt állnia befagyott ügyfélpénzek miatt – szögezik le.
A közlemény szerint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség továbbra is nyitott a kormánnyal való konzultációra, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a párbeszéd megkezdődjön, és a szövetkezeti integrációról szóló törvény egyaránt szolgálja a magyar nemzet és a takarékszövetkezeti szektor érdekeit.
Demján szerint elfogadhatatlan
Demján Sándor is tollat ragadott a takarékszövetkezeti törvény miatt, Orbán Viktornak írt. A nagyvállalkozó elfogadhatatlannak tartja, hogy a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatják, a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik. Elfogadhatatlannak minősíti azt is, hogy a szövetkezetek a jövőbeni kisebbségi tulajdonukkal sem élhetnek szabadon. Végképp elfogadhatatlannak tartja azt a módot, ahogyan a törvény definiálja az állami beavatkozáshoz – tőkejuttatáshoz és további állami tulajdonszerzéshez – szükséges válsághelyzetet. Válsághelyzetnek tartja ugyanis azt, amikor a 90 napon túli lejárt hitelek aránya eléri a 10 százalékot, miközben ez jelenleg a bankrendszer egészében jóval magasabb arány – írta az Origo Demján levelére hivatkozva.
Mi lehet a valódi cél?
A takarékszövetkezetek államosítása jól illeszkedik a miniszterelnök tervébe. Orbán Viktor ugyanis azt mondta, szeretné, hogy legalább 50 százalékban belföldi kézbe kerüljön a magyar bankszektor. Sejtések szerint azonban cél lehet még az OTP súlyának csökkentse is. Pár napja Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár nevezte újra az országot behálózó polipnak a legnagyobb – egyébként a legsikeresebb és ráadásul magyar irányítású – bank elnök-vezérigazgatóját, aki szerinte komoly kockázatú gazdasági túlhatalommal rendelkezik.
Az új, állami tulajdonú bankhálózat hamarosan versenytársa lehet az OTP-nek.
