A Heti Válasz legfrissebb számában Matolcsy György arról beszélt, hogy a jegybank előtt két út állt. Az első szerint az MNB vagy felhagy a kis lépésekben történő alapkamat-csökkentéssel, és két-három lépésben viszi le az alapkamatot a konszenzushoz közelítő szintre. Ez a megoldás kevésbé lett volna kiszámítható, és több kockázattal járt volna az országnak.
Fotó: MTI / Beliczay László
Így lett Matolcsy ortodox
A második szerint fokozatosan jut el ahhoz a semleges kamatlábhoz, ami a piaci szereplők és szakmai mutatók szerint a magyar gazdaságnak is kívánatos és helyes. Ezzel párhuzamosan olyan célzott, eseti hitelprogramot indít, ami a jegybanki kamatnál alacsonyabb kamatszinttel is operál. A vezető bankárok, stratégiai tanácsadók döntő többsége ezt javasolta, és az általa képviselt konzervatív és felelős monetáris politikához is ez áll a legközelebb. Matolcsy szerint elég, ha az MNB átveszi a többi jegybank által már használt konvencionális és nem konvencionális eszközöket, nem kellenek új unortodox eszközök, és nemcsak a nagy jegybankoktól lehet tanulni, hanem a kisebbektől is. Matolcsy példának a sikeres dél-koreai kisvállalkozói hitelprogramot hozta fel.
Matolcsy az ultrákról
Szerinte az előző jegybanki vezetés félreértelmezte saját és a monetáris politika szerepét, nem elemezte a 2008 után kialakult helyzetet, nem támogatta a jegybankban a „gondolati megújulást”. Több kutatást leállítottak és az ultraortodox filozófia szerint azt hitték, csak az inflációra és az alapkamatra lehet figyelni. „A régi jegybanki vezetés nemet mondott a válság utáni alkalmazkodásra” – tette hozzá. Az új jegybankelnök az MNB személyi változásairól azt mondta, nőtt a jegybank szellemi ereje, mert vele 30-40 olyan szakember is érkezett, akik részt vettek az „elmúlt három év gazdasági sikereinek kikovácsolásában”, emellett pedig házon belül is lehetőséghez jutottak új emberek. Matolcsy szerint „volt, aki belső szégyenérzettől hajtva hagyta el a jegybankot”, és volt, aki egyenesen megmondta, hogy az ultraortodox politikára esküszik.
Átrendezné a bankszektort
A jegybankelnök közölte: az MNB megemelheti a kisvállalkozások devizahiteleinek forintra váltásához, valamint fejlesztési céljaikhoz nyújtott kétszer 250 milliárd forintos keretösszeget: „…az ugyanis már most látható, hogy bár még el sem indult az MNB növekedési hitelprogramja, máris igen élénk az érdeklődés a program keretében kínált hitelek iránt az üzleti szektor részéről.” Mivel a pénzintézetek között a lehetségesnél gyengébb a verseny, ezért a jegybank teljes eszköztárát kifejezetten a bebetonozott banki monopolpozíciók feltörésére és ezen keresztül az ország pénzügyi működési költségeinek csökkentésére kívánja felhasználni – tette hozzá az MNB-elnök. Közölte: azokra a bankokra, amelyek igényelnek a jegybanki forrásból, de nem helyezik ki a vállalkozásokhoz, várhatóan 2,5 százaléknál nagyobb büntetőkamatot vetnek ki.
Az unortodox megoldásairól ismert volt nemzetgazdasági miniszter egyértelművé teszi: nem tartja lehetségesnek, hogy a devizahitelek jelentette probléma az ország devizatartalékának felhasználásával végleg rendeződjön. Matolcsy György arra számít, hogy Magyarország egy éven belül kitör az adósságcsapdából, vissza fogja fizetni a teljes IMF-hitelt. Előzőleg hasonlóan nyilatkozott egykori beosztottja, Cséfalvay Zoltán, a gazdasági minisztérium államtitkára, aki kijelentette: a kormány nem tud többet tenni a jelzáloghitelüket törlesztők érdekében. Az MNB ügyvezető igazgatója, Nagy Márton szintén szerdán azt mondta, hogy a magáncsőd intézményéről szóló törvény elfogadásával lehet segíteni a bajba került adósokon.
