2008-ban az akkori szocialista kormány az IMF-hitel felvételekor egyebek között azt ígérte a szerződésben, hogy segít a devizahiteleseken, ebből azonban semmi nem valósult meg. A hitelfolyósítást azért engedték meg, mert ilyen feltételeket vállalt az állam. Ha ezeket a vállalásokat teljesítik, az árfolyamgátra sem lett volna szükség. Czirmes György ügyvéd, aki hozzájutott a szerződéshez, az Echo Tv Napi aktuális című műsorában felhívta rá a figyelmet, hogy több „érdekes dolgot” is tartalmaz a szerződés. Ezek között említett egy 2008. évi kötést, miszerint a hitel egy részét, amelyik svájci frankban van nyilvántartva, azt 154 forintos árfolyamon számolják. Az utóbbi esztendők éves jelentéseiben nem volt szó változásról.
A jogász azt is furcsának tartja, hogy a 2008. évi vállalás szerint a devizahiteles megemelkedett hitelére garanciát vállalt az állam. Példaként hozta fel: ha valaki felvett 100 ezer forintot, és ez később felment 200 ezerre, akkor a különbözet mintegy 60 százalékát át kellett volna vállalnia az államnak, tehát a 100 ezer forintos kezdő részlet 140 ezer forintig mehetett volna fel a hiteles kárára. Czirmes György szerint az is benne volt a vállalásban, hogy azok a hitelesek, akik munkanélkülivé válnak, nem tudnak törleszteni, azoknak a kormány nem engedi a lakását elárverezni. Az ügyvéd az érdekességek között említette az arra való utalást is, hogy a hitel kapcsán a nemzeti bank úgynevezett devizaárfolyam-swap ügyletet dolgozott ki, amely a bankoknak elsősorban a devizaalapú hitelek forrásbiztosítására szolgál.
„Az állampolgárok számára egyetlenegy vállalás nem történt meg. Ez az ügy nemcsak az akkori kormányt terheli, hiszen a hitel átnyúlik 2011-re is. A legutolsó éves jelentés a 2011-es volt, tehát a mostani kormány felelőssége is valamilyen szinten megáll” – tette hozzá az ügyvéd az Echo Tv műsorában.
Hibás termék a devizahitel?
Doubravszky György pénzügyi biztos jelenleg egy vizsgálat közepén tart, amely azt hivatott megállapítani, hogy “a forintban folyósított és törlesztett deviza alapú hitelt valós tartalma alapján devizában nyilvántartott forinthitelként kell-e kezelni”. Ha ezen állítást a készülő szakértői anyag részletesen alátámasztja − mondta a biztos −, akkor a devizában nyilvántartott forinthitelt hibás terméknek kell kinősíteni, amiért a „gyártó, a forgalmazó és az engedélyező” egyaránt felelősséggel tartozik. A biztos szerint a hibás terméket a fogyasztónak joga van a folyósítás napjának dátumával a bank által forgalmazott másik termékre, vagyis forinthitelre váltani. A polgári törvénykönyv egyébként a hibás termék fogalmát nem ismeri, a hibás teljesítést szankcionálja.
A Bankszövetség és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) eddig semmilyen előterjesztést nem kapott. Az NGM szerint a tárca megfontol minden szakmai javaslatot, ami a devizahitelesek megsegítésére irányul, ám a minisztérium sem kapott még szakmai anyagot. Mindenesetre sokat sejtet, hogy Varga Mihály a tárca új vezetőjeként alapjaiban másképp gondolkodik, mint Doubravszky. A miniszter a Portfoliónak adott interjúban arról beszélt, nagyon jó lenne, ha lenne végleges megoldás, az elmúlt két évben azonban kiderült, hogy nincs ilyen. Varga szerint az 1,7 millió devizaalapú jelzáloghiteles ügyét egy ötlettel megoldani szinte lehetetlen.
A pénzügyi jogok biztosa a devizakitettségéből adódó társadalmi feszültségek megelőzésére szolgáló javaslata kidolgozásához a jogi szakértők közreműködése mellett számít Boros Imre, Makkos Albert és Varga István közgazdászok tanácsaira is. Doubravszky György vizsgálata egyébként egybevág a devizahitelek ellen zajló perek egyik érvelési vonalával, amelyről már korábban írtunk, amikor egy ügyvéd azt állította: az Axa Banktól származó bizonyítéka van arra, hogy a bank soha nem állított devizát a hitelek mögé.
Hatalmas pertársaság alakul
Közben a Magyar Nemzet arról ír, hogy újabb pertársaság támadja meg a bíróságon az AXA Bank szerződéseit. A második csoport több mint száz adósból áll, és a hiteleik összege meghaladja a négyszázmillió forintot. Bense László Erik ügyvéd a lapnak elmondta, hogy az új pertársaság beadványát a bíróság kénytelen lesz kiemelt jelentőségű ügyként kezelni, a pertársak vitatott hiteleinek összege miatt. Ez többek között azt jelenti, hogy a szokásosnál gyorsabban zajlanak a folyamatok, a bíróságnak például két hónapon belül ki kell tűznie a tárgyalást.
A többség nem csak a bankokat okolja
A lakosság körében végzett reprezentatív felmérés szerint az emberek jelentős része nemcsak a bankokat tartja felelősnek a devizahitelek körüli problémákért, hanem a felelőtlen hitelfelvevőket is. A Lakásfókusz Elemzési Központ kutatása szerint tízből kilenc magyar támogatja a bajba jutott devizahitelesek megsegítését, ám a nagy többség olyan intézkedéseket részesítene előnyben, amelyek egyszerre szolgálják a bajba került családok érdekeit és a gazdaság megerősítését.
A megkérdezettek nagy többsége szerint összetett folyamatok okozták a gazdasági-pénzügyi válságot. Még a hitelcsapdába kerültek közül is sokan úgy látják, nemcsak a bankrendszer és az állam a felelős a kialakult helyzetért, hanem a felelőtlen hitelfelvétel is szerepet játszott a problémák kialakulásában.