Gazdaság
Vízibicikli (vízibicikli)

Adópórázra kötnék még a vízibicikliseket is

Mármint a pénztárgépével. A könyvelők szerint túl bonyolult a tervezet. Az informatikai vállalkozások meg azt mondják, legalább 8-10 hónap, mire lesznek megfelelő pénztárgépek. Vagyis tarthatatlan az előírt határidő.

Korábban a témában:

Legkésőbb március végéig kell üzembe helyezni azokat a pénztárgépeket, amelyek képesek lesznek a tervezet szerint adatokat továbbítani a Nemzeti Adó és Vámhatóságnak (NAV). Mint ismeretes, ezzel a feketegazdaságot akarja visszaszorítani a kormány, és jelentős (97,5 milliárd forintos) plusz adóbevételre számít.

Fekete doboz és mobil kapcsolat kell majd

A rendelettervezet nagyon szigorú követelményeket határoz meg az új típusú pénztárgépekre. Újdonság például, hogy mindegyikben kell, hogy legyen fekete doboz (az adatok visszakereshetősége végett) és SIM kártya is. Ez utóbbival lépnének az érintett üzletek mobil kapcsolatba az adóhatósággal. Félóránként kellene bejelentkezniük. A NAV pedig bármikor kapcsolatba léphet velük, egy-egy tétellel kapcsolatban.

Pénteken tették ki a kormány oldalára a vonatkozó rendelettervezetet, és hétfőig lehetett véleményezni. Vagyis mindössze két munkanapot adtak rá! A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint azonban nemcsak ez a gond.

Kiket is érint?

Az MKOE úgy látja, a rendelet nem tisztázza, hogy pontosan mely kör köteles üzembe helyezni az új pénztárgépeket. Úgy vélik, a minisztérium ismét adós maradhat a pontos meghatározással. A tervezetben egyébként a TEÁOR számok alapján adja meg, melyik vállalkozóknak kellene a pénztárgépüket bekötni az adóhatósághoz. Ami elég tág kört jelenthet, és olyanokat is érinthet, ahol nem életszerű a dolog.

Megkértük a szervezet alelnökét, Ruszin Zsoltot, mondjon néhány példát arra, hol értelmezhető nehezen a tervezett új szabály. A szállás-helyszolgáltatók például érintettek, de náluk nemigen jellemző a pénztárgép használata. A tervezet szerint ezután náluk is kell, hogy legyen. Például kisebb panzióknál is, ahol nem is biztos, hogy minden nap van vendég. Ha pedig kell a pénztárgép, akkor például a vendégmentes napokon is kell pénztárzárást csinálni.

Bekerültek a körbe a személygépjármű-kölcsönzők is. A nagyobbaknak megvan a saját kiépített nemzetközileg használt szoftverük. Erre most rátelepedne a NAV fekete dobozos, SIM-kártyás rendszere? – kérdezi Ruszin.

Érintettek a szabadidős sporteszköz kölcsönzők is. Képzeljük el, ahogy a Balaton partján, vagy a stégen a vízibicikli-kölcsönző (aki nem a kivételek közé számító mozgóüzlet) pénztárgépe mobil összeköttetésben lesz a NAV-val…

Nézzük az irodagép-kölcsönzőket (például fénymásoló kölcsönzők). Ezek a vállalkozások jellemzően átutalásos számlát adnak. A TEÁOR alapján azonban nekik is kell pénztárgép. Az áfatörvény szerint viszont (ha csak átutalással fizetnek náluk) nem. Az egyesület szerint tisztázni kell, hogy mely vállalkozások mellőzhetik a pénztárgépet, ha minden vevőjüknek számlát adnak.

Aztán egy vicces (vagy inkább nehezen érthető) passzus: a csomagküldő szolgáltatást (a webáruház is ide tartozik) a tervezet felsorolja a kötelezettek között, aztán a kivételek között is. És a kivétel kivétele pedig (vagyis ahol mégiscsak kell pénztárgép) a csomagküldő árusítást végző üzlete, bemutatóterme.

Számlázás, szabályok nélkül?

Az sem világos, hogy ha a pénztárgépes nyugta kiállítását követően az ügyfél számlát kér, lehet-e tömbből, vagy más szoftverből számlát kiállítani. Itt arra céloztak, hogy egyes hipermarketek csak egyedi kóddal állítanak ki számlát a pénztárnál. Ha ilyen kód nincs, akkor viszont utólag már esetleg más szoftverből állítják ki a számlát.

Az egyesület tájékoztatást kért ezekben a kérdésekben az NGM helyettes államtitkárától, Balog Ádámtól. Levelükben arra is rákérdeztek, milyen új adójogi helyzetet fog teremteni, hogy eltörlik január elsejével azt a pénzügyminisztériumi rendeletet, mely a számlázás formai előírásait tartalmazza. S érdeklődnek, vajon ez a szabályozás más formában, más helyen tovább él-e majd.

Térerő, térerő, térerő?

Az egyes technikai megoldások kapcsán nem világos a pénztárgép-üzemeltető felelőssége sem. Mi történik, ha az AEE a SIM kártya meghajtásakor nem rendelkezik majd elegendő térerővel? És ha nem sikerül beküldeni az adatokat? Vagy ha csak töredéküket sikerül beküldeni – sorolja az egyesület. Áramszünet esetére ír mentességet a tervezet, de térerő-hiányára nem.

Egyedi mentességet egyébként akkor lehet kérni (legfeljebb egy évre, ami aztán hosszabbítható), ha a mobil adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikai hírközlő hálózat a pénztárgép-üzemeltető vállalkozó önhibáján kívül nem érhető el. (De ha például csak legfeljebb 30 napig nem érhető el, akkor már nem lehet mentességet kérni.)

És ha nem lesz meg határidőre?

Az MKOE szerint azt is rögzíteni kellene, hogy mi történik, ha az Adóügyi Ellenőrző Egység (AEE) vagy a megfelelő pénztárgép ára vagy készletezhetősége miatt a következő cirka 65 munkanapban az érintett nem tudja a pénztárgépeit lecserélni.

Mi indokolja ezt a rövid bevezetési határidőt? Az állam miért nem bontja több részre a bevezetést? Mi lesz, ha a határidő fizikailag nem tartható? Márpedig az informatikai vállalkozások szerint nem tartható.

Leghamarabb 8-10 hónap múlva lehetséges

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is a tervezet újragondolására kéri a kormányt. A pénztárgépek átalakításában jártas vállalkozások nagy részét tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint – amely a törvény elfogadását követő napon már kezdeményezte a szükséges beruházások állami támogatását – a tervezett 2013. március 31-i határidő tarthatatlan.

Az első és legfontosabb probléma, hogy az új előírásoknak megfelelő pénztárgépek jelenleg nem kaphatóak egyetlen pénztárgépgyártónál sem. A feltételeknek megfelelő új gép fejlesztési ideje legalább 4-12 hónapot vesz igénybe. A fejlesztést követő tesztelésre és az így kiszűrt hibák kijavítására legalább egy újabb hónapra van szükség. Az ezután esedékes engedélyezési eljárás átfutási ideje megint csak 1 hónap, amennyiben nincs szükség hiánypótlásra vagy más korrekcióra.

A gyártóknál csak ezután történhet meg a pénztárgépek megrendelése, amelyek szállítási ideje minimum 3-5 hónapra tehető. Mindezek fényében az jósolható, hogy az új szabályoknak megfelelő első pénztárgépek üzembe helyezése reálisan legalább 8-10 hónap múlva várható.

Hét milliárd forintból megvalósítható

Az IVSZ éppen ezért azt javasolja, hogy az új pénztárgépek bevezetése legyen lépcsőzetes, reális ütemezésű, amelyet szakmai konzultáció előz meg.

Korábban a szövetség azt kérte, hogy az előírt informatikai modernizációhoz a kormány nyújtson vissza nem térítendő támogatást uniós pénzből, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében.

Az IVSZ becslése szerint a program nagyjából százezer hazai vállalkozást érinthet. Számításaik szerint cégenként 50-100 ezer forintos pályázattal és 50-70 százalékos támogatási intenzitással kalkulálva legfeljebb 7 milliárd forintból megvalósítható lenne a program.

A KISOSZ korábban költségvetési forrás bevonását szorgalmazta a pénztárgépek átállításához.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.