Hétvégén Orbán Viktor miniszterelnök társalgott a határon túli magyarokkal rózsaszínű ingben, ma pedig a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterelnök tett le egy jelentős részben a határon túli magyarokra alapozó – helyenként határozottan rózsaszínű – tervet a gazdasági növekedés beindítására. A Wekerle-terv szerint Magyarországnak – és különösen a nyugati és a hazai piacokon sok esetben versenyképtelennek bizonyuló kis- és középvállalkozásoknak – nagy lehetőséget teremtene egy gazdaságilag egységesebb Kárpát-medence.
„Egy sor tanulmány és elemzés mutat rá, hogy a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja” – írja a terv.
Közös piac a Kárpátok alatt
Mit is jelent ez a gyakorlatban? A terv szerint két szükséges feltétele lenne annak, hogy a Kárpát-medence cégei egymásnak beszállítót, megrendelőt és piacot adjanak. Az egyik, hogy Magyarország és a szomszédos országok összehangolják infrastrukturális fejlesztéseiket és egységesítsék munkaerőpiacukat. (Hm, ismerős valakinek az elgondolás, hogy a munkaerő, a tőke és az áruk szabad áramlása, azaz az egységes piac fejleszti a gazdaságot?)
Az infrastruktúra összekötéséhez a nemzetgazdasági tárca szerint szükség lenne a határ menti úthálózat közös fejlesztésére, és a tömegközlekedési menetrendek és tarifarendszerek összehangolására. A sürgősségi, készenléti és katasztrófavédelmi rendszereket, a növény- és állatvédelmet is együttműködésre sarkallnák.
Érdekes módon a gazdaság szempontjából általában nem feltétlenül előresorolt egészségügyi rendszer is előkerül a tervben, amely szerint a határ két oldalán működő egészségügyi szolgáltatások összehangolásával „megszüntetne az olykor évtizedek óta fennálló ellátási hiányokat”. Ismerve az egészségügyi szolgáltatások rendszerének határon belüli bonyolultságát, ez nem tűnik könnyű feladatnak.
Jöjjenek, menjünk!
Ami a munkaerőpiacot illeti, a tárca szerint egy Kárpát-medencei szintű munkaerőpiaci információs portálra lenne szükség, ahol megjelennek azon munkalehetőségek, amelyek betöltése helyi szinten nem vagy nehezen lehetséges. A vállalkozások szempontjából ideális lenne a Kárpát-medence országaiban a szakképzés egységesítése – teszi hozzá a terv – a képesítések kölcsönös és automatikus elismerése, illetve a hazai magyar nyelvű szakképzési tananyag közvetlen felhasználhatóságának biztosítása a szomszédos országok magyar nyelvű szakképzésében.
Cél lenne a magyarországi és a szomszédos országokban rendelkezésre álló munkaerő mobilitásának növelése is. Ehhez egy a határon túli partnerkeresést hatékonyan elősegítő munkaerő-piaci tanácsadói hálózat kellene. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés terén is erősítenék az együttműködést.
Emellett lenne öt ágazat – a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor – amelyekre elkülönített szakmai programok készülnének.
A határon túli magyarokra alapoz
A terv nem titkolja, hogy a határon túli magyaroknak jelentős szerepet szán a nemzetközi kapcsolatok létrehozásában. „A magyar kormány Kárpát-medencei szintű célkitűzéseinek megvalósítása során stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre, a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére” – fogalmaz a tervezet. Azt is kimondja: Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásához.
A Wekerle-terv elolvasható a kormány.hu-n.
