Szinte biztos, hogy nem kap állami tőkeinjekciót a Gyulai Húskombinát Zrt., mert uniós szabályokba ütközne a dotáció – tudta meg a Magyar Hírlap. A száznegyvennégy éves tradicionális vállalkozás igen nehéz helyzetben van, rengeteg a tartozása.
A kormány annyit tudott tenni (amire egyébként magáncégnél még nemigen volt példa), hogy kezdeményezte: nyilvánítsák stratégiailag kiemelt vállalattá a bajba került kolbászgyártót. Így az esetleges felszámolás, csőd esetén más elbírálás alá esne a vállalkozás, mint egyébként, és számos lépést tehetne az állam – mondta a lapnak a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.
Vészforgatókönyv készül
Budai Gyula szerint egymilliárd forintos tőkeinjekciót kért a húskombinát vezetősége a Magyar Fejlesztési Banktól. A pénzintézet azonban úgy ítélte meg, hogy ez az összeg nem biztosítaná az üzem működőképességét, mégpedig azért nem, mert az egymilliárd forint mindössze a vállalkozás tartozásainak, kintlévőségeinek a rendezésére lett volna elegendő.
Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója szerint az uniós tiltás miatt a tulajdonosoknak kell biztosítaniuk a további működést. Viszont a folyamatos veszteségek fokozatosan felőrlik a tőkéjüket. Szerinte két-három héten belül megoldást kell találniuk a problémára, és életbe kell léptetniük a vészforgatókönyvet.
A tulajdonos HAGE-NAGISZ Nádudvari Mezőgazdasági Vállalkozói Csoport jelenleg az érdekeltségéhez tartozó cégektől átcsoportosítható pénzforrásokat keresi a gyulai húsüzem folyamatos termeléséhez – mondta el az MTI-nek Ruck.
Nem segít a védettség
Tájékoztatása szerint elmaradt a Gyulai Húskombinát csütörtökre tervezett igazgatósági ülése. A vezérigazgató szerint a tulajdonosi kör magára maradt, mivel az uniós szabályok nem teszik lehetővé a közvetlen állami pénzügyi beavatkozást és ezen az sem segít, hogy a hungarikumot gyártó húsipari vállalatot a kormány a kiemelten védett élelmiszeripari cégek körébe sorolta. Hozzátette, hogy a kereskedelmi bankokkal a tárgyalások holtponton vannak.
Likvid források hiánya miatt már a termelés csökkentésére kényszerült a vállalat. Jelenleg a megrendeléseket 2-3 hét csúszással tudja teljesíteni. Veszélybe kerültek a gyulai cég hazai és exportpiacai is.
Pedig növekedtek az idén
A társaság a 2012-es üzleti év első hat hónapjában 15 százalékkal növelte termelését mert több megrendelése volt, mint korábban. 4000 tonna készterméket állított elő, szemben a 2011 első hat havi 3500 tonnával.
A termékek 30 százaléka került exportpiacokra, döntően orosz kereskedelemi áruházláncokba, valamint az EU tagországaiba. Az előállított négyezer tonna termékből 1500 tonna volt szárazkolbász, 2000 tonna kenőmájas, az egyéb felvágottból 500 tonna készült el konkrét piaci megrendelések alapján.
Pénz kellene
Ruck János hangsúlyozta, hogy a még nem részletezett féléves adatok alapján a bővülő megrendelések mellett sem csökkent a termelési veszteség, amiben a húsipari alapanyagárak nem várt léptékű növekedése is szerepet játszik. Az üzem féléves vesztesége százmilliókban mérhető.
A társaságnak 1,5 milliárd forint többletforrásra lenne szüksége ahhoz, hogy a piaci megrendeléseket folyamatosan tudja teljesíteni, s heti mintegy 200-300 millió forint többletpénz kellene ahhoz, hogy a határidőket tartani tudják – tette hozzá.
Négyszáz ember munkahelye a tét, ráadásul a húskombinát a térség egyik legnagyobb adófizetője. A foglalkoztatottak közül jelenleg mintegy nyolcvanan tartózkodnak otthon, részükre állásidőt fizet a társaság.
Lázár János és Csányi Sándor korábban összekülönbözött azon, hogy kapjon-e állami támogatást a Gyulai Húskombinát.
