Gazdaság

Gyorstalpaló állampapírokhoz

Az állampapír azoknak való, akik nem akarnak jelentősebb kockázatot vállalni, de mégsem szeretnék a párna alatt tartani a pénzüket. Megnézzük a fontosabb fogalmak jelentését, és megvizsgáljuk, hogy kinek éri meg ezt a befektetési formát választani.

Szakemberek szerint magyar államkötvényt venni az egyik legjobb üzlet ma Európában, és ha a külföldi befektetőknek (angol, amerikai, német) megéri magyar állampapírt vásárolni, akkor nekünk is.

Az állampapírok a legbiztosabb befektetési formák: az állam bocsátja ki, garanciát vállalva a befektetett tőke és a kamat visszafizetésére. Mint azonban minden befektetésnek, az állampapírok vásárlásának is vannak kockázatai; hiszen változhat az állampapír árfolyama is, így ha lejárat (a futamidő vége) előtt szeretnénk a pénzünkhöz jutni, akkor a hozamunk – a pénzpiaci folyamatok függvényében – az elvárttól alacsonyabb lehet.

Típusok

Az állampapírokat főként a futamidő és a kamatozás módja szerint különböztetik meg. Az egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok Magyraországon a kamatozó kincstárjegyek és a diszkont kincstárjegyek, a közép – és hosszú lejáratú állampapírok az államkötvények.

Kamatozásuk szerint három típust ismerünk, úgy mint diszkont értékpapír,  fix és a változó kamatozású állampapírok. A diszkont értékpapírok fő jellemzője, hogy névértékük alatt (pl. 95%-on) vásárolhatók meg, lejáratkor viszont a  teljes névértéket fizetik ki; így a befektető nyeresége a kettő közötti különbség lesz. Tipikus ilyen befektetési forma a diszkont kincstárjegy, de hosszabb lejáratú kötvényeket is vásárolhatunk ilyen módon, ezeket kamatszelvény nélküli kötvénynek, vagy más néven zéró-kupon kötvénynek nevezik.

A fix kamatozású állampapíroknál – nevükhöz hűen – előre rögzített összegű kamatot fizetnek, (ilyenek a rögzített kamatozású államkötvények és az egy éves lejáratú kamatozó kincstárjegyek) a változó kamatozású állampapíroknál pedig ez előre meghatározott feltételek szerint változik a kamat. (Itt nem számszerűen határozzák meg a kamatfeltételeket, hanem azt az eljárást rögzítik, amely meghatározza a későbbi kamatozást.)

Tipp

Figyelembe kell venni azt is, hogy 2011 januárjától az állampapírokon elért nyereséget 16 százalékos kamatadó terheli, de ha tartós befektetési számlára tesszük, akkor három év után csak 10 százalékos kamatadót kell fizetnünk, 5 év után pedig semmit.

A lakossági ügyfelek számára a forgalomban lévő állampapírok a nagyobb bankok és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában érhetőek el.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink

Ajánlott videó

Olvasói sztorik