Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint érdemes magyar állampapírt venni, s maga is bevásárolt belőlük – mondta el a politikus nemrégiben a Klubrádióban.
Nem lenne baj, ha követné a példáját a hazai elit, hiszen Magyarország pénzügyi sérülékenységének egyik oka, hogy nagy arányban külföldiek finanszírozzák a magyar államot, s nem pedig hazai befektetők. Különösen szép gesztus lenne azoktól Magyarország hitelezése, akik maguk is döntő hatással vannak arra, hogy az állam fizetőképes maradjon. Nem könnyű viszont olyan parlamenti képviselőt találni, aki hitelezne a magyar államnak – tapasztaltuk sorra hívogatva a hazai politikusokat.
Sokan tartózkodnak
Elfogadható befektetés a magyar állampapír – fogalmazott mértéktartóan kérdésünkre Iván László fideszes országgyűlési képviselő, akinek azonban nincsenek megtakarításai, így állampapírjai sem. Nem tart magyar államkötvényeket Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke sem – ezt a képviselő sajtósától tudtuk meg.
Cikkünk megjelenése után lapunkat megkereste Rogán Antal sajtósa, s elmondta, első megkeresésünkkor tévedett. A képviselőnek valójában van magyar államkötvénye, rövid lejáratú, 6 millió forint értékben.
Jó hír, hogy Kósa Lajos fideszes képviselő – aki már 2010-ben magyar államcsődről beszélt, jelentősen megelőzve a korát, s meggyengítve a mai szemmel valószínűtlenül erős forint árfolyamát – megüzente sajtósán keresztül: szerinte érdemes magyar állampapírt venni. Rossz hír, hogy maga Kósa nem szándékozik kötvényt vásárolni, mert nincs megtakarítása.
Rogán Antal is beállt a magyar államot finanszírozók közé Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Rubovszky György kereszténydemokrata képviselőnek sincs állampapírja, de nem azért, mert bármiféle ellenérzése lenne velük szemben, hanem mert – mint mondta – bevételeit teljes egészében fogyasztásra költi.
Józsa István MSZP-s képviselőnek viszont vannak magyar államkötvényei, s másokat is állampapírok vásárlására is buzdít. A képviselő lapunknak úgy fogalmazott: politikusoknál alapvető követelmény, hogy a magyar állampapír vásárlásával is kifejezzék a bizalmukat Magyarország fizetőképességét illetően, s így is segítsék az ország finanszírozását. Józsa szerint hazafias kötelesség a megtakarítások egy részét magyar állampapírban elhelyezni. A képviselő azt is elárulta, hogy a háromhavi jövedelménél nagyobb összeget tart magyar államkötvényben, s ezek éven túli lejáratúak.
Másképp látja ezt a magát nemzeti ellenzékként meghatározó Jobbik képviselője, Novák Előd, akiknek nincs forrása arra, hogy állampapírt vegyen, de ha lenne, akkor sem venne. Novák nem tartja hazafias kötelességnek a magyar államkötvény vásárlását, szerinte a felhalmozódott magyar adósságot nem lehet visszafizetni, inkább tárgyalni kellene annak átütemezéséről, elengedéséről. Szimbolikus aktusok nem visznek közelebb az adósságprobléma megoldásához – mondta lapunknak Novák.
Vágó Gábor, az LMP képviselője sem venne magyar államkötvényt. Ha lenne megatakarítása, akkor inkább földet venne, minthogy azt jobb befektetésnek tartja az államkötvénynél – mondta kérdésünkre.
Nem biztos, hogy a képviselők saját pénzügyeikben bölcsebbek, mint a köz ügyeiben, érdemes talán inkább pénzügyi szakemberre hallgatni helyettük.
Vágó akkor sem rakná a megtakarítását magyar állampapírba, ha lenne neki Fotó: MTI
Valóban “bombaüzlet”
Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere szerint el kell dönteni, reális lehetőségként gondolunk-e az államcsődre, s ha nem, akkor valóban „bombaüzletként” tekinthetünk a magyar államkötvények vásárlására. Akár 14 százalékos hozam is elérhető az euróban kibocsátott magyar államkötvényeken visszafedezve azt forintra, ehhez a lehetőséghez a lakosság a kötvényalapokon keresztül férhet hozzá. Aki közvetlenül akar államkötvényt vásárolni, annak a az infláció fölötti 5 százalék hozamot fizető 2015/J államkötvény ajánlható. Orbán Gábor szerint 5 százalékos reálkamatot profi befektetők is jó eredménynek tartanának akár egy szélesebb befektetési univerzumban is. Aki lejárat előtt kiszáll, az természetesen bukik valamit, de nem többet, mint egy lekötött betét feltörésekor.
A szakember arra is fölhívta a figyelmet, hogy az állampapírvételen lehet bukni úgy is, hogy a vásárlás után megemelkedik a hozam (például mert elhangzik egy szerencsétlen politikusi nyilatkozat), ilyenkor a másodpiacon a papír értéke csökken. Ezt persze nem veszi észre az, aki a lejáratig megtartja a papírt. Könnyebben feltűnhet az értékváltozás annak, aki kötvényalapba fektette a pénzét, hiszen az alap értéke folyamatosan követi a papírok piaci értékét. Egy hozamemelkedésnél tehát a kötvénybefektetés értéke csökken, de ha kizárjuk a csőd lehetőségét, ez csak időleges – magyarázta a szakember.
Összességében tehát jó beszállási pontot lát Orbán Gábor a magyar államkötvények piacán, s arra is figyelmeztette a befektetőket, hogy a magyar kormány és az IMF közötti megállapodás egyre valószínűbbé válásával a hozamok lassan csökkenésnek indulhatnak.
