Nem használta ki a kormány és a kormánypárti frakciók azt a lehetőséget, hogy növeljék a költségvetés hitelességét, sőt inkább több ponton is nehéz helyzetbe hozták a nemzetgazdasági tárcát – állapítja meg elemzésében a kölségvetés kedden elfogadott sarokszámai kapcsán a Policy Agenda.
A jövő évi gazdasági növekedés mértékét a kormány a tervezetthez képest (másfél százalék) jelentősen csökkentette (0,5-1 százalékra), úgy, közben a parlamenti szavazáson a költségvetési hiányon lényegében nem változtattak. Mert bár az utolsó pillanatban 373 milliárd forinttal növelték a bevételi főösszeget, ugyanakkor 372 milliárd forinttal emelték a kiadási oldalt is.
A növekedési célt korrigálták, de a hiányt nem
A költségvetési hiányt a GDP mértékéhez viszonyítják, azaz, ha a vártnál kisebb mértékben nő az ország GDP-je, vagy stagnál, akkor a hiány mértéke nő. Amennyiben a kormány már most deklarálja, hogy a költségvetés benyújtásához képest kisebb lesz a gazdasági növekedés, akkor ehhez képest kellett volna megállapítani a hiány összegét is.
2012-re 29 ezer milliárd forint feletti GDP-t állítottak be, pedig a Policy Agenda számításai szerint az összeg a 27,3 ezer milliárd forintot sem fogja elérni. Ezért írják azt elemzésükben, hogy amennyiben következetes lett volna a kormány, akkor már most 44 milliárd forinttal csökkentenie kellett volna a hiány mértékét.
Ezen felül, csökkenő GDP növekedés esetén azt is tervezni kellett volna, hogy kisebbek lesznek a befolyó adóbevételek – jegyzik meg. Azaz kisebb bevételi oldalt, és ezzel arányosan kisebb kiadási oldalt kellett volna jóváhagynia a parlamentnek.
A kiadási módosítások sem növelték a hitelességet
Megvizsgálták az elfogadott módosító indítványokat is. Ezekből az látszik, hogy előszeretettel nyúltak bele olyan kiadási tételekbe a kormánypárti politikusok, amelyek miatt a költségvetés tervezésének a hiteltelensége merül fel.
Ilyen például az a módosítás, amely annak érdekében, hogy bevezessék a fegyveres testületeknél egy kiegészítő juttatást 9 milliárd forintot vett el a szolgálati ellátásokból (ezt a szolgálati nyugdíjat kapókhoz kerül jövőre), ez pedig majd 10 százalékos csökkenést jelent.
Amennyiben ekkora tartalékkal tervezte meg ezt a kiadást a nemzetgazdasági tárca, akkor ez nehezen teszi védhetővé a többi költségvetési sort is – kommentáltak. Valószínűbb inkább, hogy valahogyan találni kellett ekkora forrást, és olyan sorról vettek le pénzt, amelyet maximum az év során visszapótolnak.
Hasonló a véleményük arról is, hogy 10 milliárd forinttal csökkentették az álláskeresési ellátásokra fizetendő összeget. Ilyen mértékű csökkenés mögött. A Policy Agenda álláspontja szerint nincsenek már elfogadott törvényi változtatások. Olyan gazdasági helyzetben, amikor elemzői konszenzus szerint is inkább a munkanélküliség stagnálására kell számítani, nem érthető, hogy az eredetileg benyújtott javaslathoz képest 15 százalékkal hogyan tudták lefaragni ezt a kiadási sort – tették fel a költői kérdést. Feltételezésük szerint azért, mert forrást kellett találni más célokhoz
Előszeretettel változtattak a kormánypártok az adóbevételeken is annak érdekében, hogy akár pár tízmillió forintos egyéb kiadási tételekhez találjanak forrást. Ezek a módosítások egyesével nem képviselnek jelentős mértéket, de megint csak azt kérdőjelezik meg, hogy mennyire volt hitelesen kiszámolva az eredeti költségvetési törvényjavaslat – állapította meg az elemző cég.
IMF-tárgyalások előtt
Várakozások szerint a kormány az IMF-vel és az EU-val folytatandó pénzügyi tárgyalások során kénytelen lesz olyan lépéseket felvállalni, amelyek növelik a jövő évi költségvetés betarthatóságát. Mindezeket meg kellett volna azzal alapozni, hogy a már módosított gazdasági növekedési adatokhoz igazítják a költségvetés főszámait.
Miután ez elmaradt, nagyon valószínű, hogy már év elején ismét a költségvetési zárolás eszközével lesz kénytelen élni a kormány. Megtehetik, hogy a tervezett költségvetési tartalékokat azonnal zárolják, de ebben az esetben nem lesz mozgástér az évközben jelentkező kiadások fedezésére. Így valószínűbb, hogy ismét a minisztériumoknál kell vágni a kiadásokon, és zárolni a már megszavazott forrásokból – feltételezi a Policy Agenda.
