A volt miniszterelnök alapítványa – amely Oszkó Péter, a Bajnai-kormány korábbi pénzügyminiszterének koordinálásával egy hónapja indított büdzsémagyarázó honlapot a www.kozoskassza.hu címen azt írta: megbízásából a korábbi Költségvetési Tanács szakembereiből álló Költségvetési Felelősségi Intézet elkészítette a jövő évi költségvetés általános kockázatelemzését.
Eszerint bár a kabinet terve 1,5 százalékos gazdasági növekedésen és 4,2 százalékos inflációs feltételezésén alapul, mind a piaci szereplők, mind a Magyar Nemzeti Bank úgy gondolja, hogy az eddig bejelentett gazdaságpolitikai intézkedések és a külpiacok várható helyzetéről rendelkezésre álló információk alapján a növekedési terv túl magas, az inflációra vonatkozó feltételezés pedig túl alacsony.
Kedvezőtlen jelenségként értékeik, hogy már a költségvetési tervezés fázisában “foglalt” a kormányzati rendkívüli intézkedések néven tervezett általános tartalék nagy része, mivel a közlekedési vállalatok (elsősorban a Malév, esetleg a MÁV és a BKV) feltőkésítése, valamint a forint árfolyamának romlása miatt jelentkező kiadási többletek szükségessé fogják tenni a tartalék felhasználását.
A Bajnai-alapítvány arra is rámutat, hogy amennyiben a költségvetési politika nem hajlandó már most szembenézni a középtávú problémákkal, és tudatni, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány a várakozásuk szerint 2013-tól elhatalmasodó problémák kezelésére, akkor megismétlődhet, ami 2010 őszétől 2011 őszéig történt.
Szorít az idő
A forgatókönyv – írják – ez esetben is a gondok tagadásával kezdődhet, majd a kormány a piaci nyomás hatására olyan kiadáscsökkentési tervek bejelentésére kényszerülhet, amelyek rövid idő alatt megvalósíthatók, végül az idő szorítása által kikényszerített adóemelések – hatásvizsgálatok nélküli – bevezetése következhet.
A Haza és Haladás Alapítvány arról is tájékoztatott, hogy a kozoskassza.hu oldalon már működik az az alkalmazás, amelynek segítségével különösebb előképzettség nélkül bárki megértheti a büdzsé szerkezetét, a különböző közcélokra fordított pénzek arányát és azok évről-évre bekövetkező változásait. A honlapon a bruttó jövedelem és a gyerekszám megadásával a felhasználók azt is megtudhatják, hogy mekkora adóval járultak hozzá a költségvetési bevételekhez, valamint hogy adóforintjaikat hogyan osztotta meg a kormány az állami feladatok – például az egészségügy, a közoktatás, vagy a védelmi kiadások – között.
Közleményük hangsúlyozza, hogy mind az általános kockázatelemzés, mind az adatvizualizáció esetében olyan megoldást alkalmaztak, amellyel összehasonlíthatók az egyes kormányok és évek első látásra összehasonlíthatatlan szerkezetű büdzséi.
