Míg 2009 első negyedévében még csak az adósok mintegy tizede került ingatlanfedezet nélküli, forint alapú lakossági banki hitellel 90 napon túli késedelembe, addig 2010 végére ez az arány elérte a 22 százalékot. Az idei év utolsó negyedévére pedig már az ilyen típusú hitelek több mint negyede lehet problémás. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. elemzése szerint ez újabb rossz hír a bankok számára, amelyek a bankadó és a végtörlesztés miatt amúgy is csökkenő eredményességgel számolhatnak.
Több a problémás ügyfél
“A probléma mértékét jól szemlélteti, hogy a fedezetlen lakossági hitelek körében háromszor akkora a késedelmes ügyek aránya, mint az ingatlannal fedezett hitelek esetében” – emeli ki a közleményben Kiss Ádám, a társaság vezérigazgatója. Míg a lakáscélú hitelek teljes, négyezermilliárdos állományából 234 milliárdnyi számított lejárt követelésnek 2010 végén, addig a csupán ezermilliárdos, ingatlanfedezet nélküli lakossági hitelállományból 199 milliárdnyi állt 90 napot meghaladó késedelemben.
Az ingatlannal nem fedezett hitelek tipikusan személyi kölcsönök, gyorskölcsönök, folyószámlahitelek, áruhitelek és hitelkártyák. Mivel a fedezetlen lakossági hitelek – a jelzálogalapú hitelektől eltérően – jellemzően forint alapúak, nem lehet a devizák erősödésével magyarázni a késedelembe esést – állapítja meg az elemzés.
Romlott a helyzet
A statisztikák szerint a jelzálogalapú hitelek esetében a forintalapúak 4 százaléka (53 milliárd forint), a devizaalapúak közel 7 százaléka (181 milliárd forint) esetén állt fenn 90 napon túli lejárt tartozás, míg a fedezetlen hitelek körében a devizahitelek 10 százaléka (29 milliárd forint), a forintban nyilvántartott hiteleknek pedig már 22 százaléka (170 milliárd forint) vált késedelmessé a 2010. év végi adatok szerint.
“A helyzet azóta tovább romlott, becslésünk szerint a 90 napot meghaladó, fedezet nélküli, forinthitel-tartozás az idei év végén már meghaladhatja a 25 százalékot is, így a bankoknak folyamatosan romló hitelállományokkal kell szembesülniük a következő időszakban” – idézi a közlemény Kiss Ádámot.
Elkerülhetetlenül jönnek a követelésbehajtók
A romló állományok a bankokra is nagyobb, elsősorban operációs terhet rónak. Mivel az ingatlanfedezet nélküli hitelek összegszerűségükben alacsonyabb, átlagosan mintegy 275 ezer forintnyi értéket képviselnek, így ugyanazon értékű állomány esetében jóval nagyobb ügyletszámot kell kezelni.
A bankoknál az erős költségcsökkentési kényszer miatt várhatóan nem lesz házon belül kellő létszámú apparátus ilyen nagyszámú fedezetlen ügy főként jogi típusú kezelésére – emeli ki a Díjbeszedő Faktorház vezérigazgatója -, így elkerülhetetlen lesz a megfelelő munkaerővel és tőkeerővel rendelkező követelésvásárló cégek bevonása.
Nyomós banki okok
“Számításaink szerint jelenleg a lejárt, fedezetlen hitelek több mint 13 százalékát értékesítik az erre specializált követelésvásárló cégeknek, azonban a romló tendenciák miatt azt várjuk, hogy mind arányában, mind volumenében növekedni fognak a külső követelésvásárlók számára értékesített lejárt hitelügyek” – írja a közlemény.
A növekvő ügyszám és állomány hatékony kezelésén túl a bankoknak számos további nyomós okuk is van megszabadulni a lejárt fedezetlen lakossági hitelektől. Az ügyfelek kegyeiért versengő lakossági bankok számára jelentős reputációs veszteséget jelenthet ugyanis, ha ugyanaz a hitelintézet, amely vonzó szolgáltatásokat kínál, egyben a jogi lehetőségekhez mérten kemény behajtóként igyekszik fellépni a késedelembe esett ügyfelekkel szemben.
Végül, de nem utolsósorban a bankok szerint a külső követelésvásárlók mellett szól az a pszichés faktor is, melyet az új szereplő belépése jelent az adós-bank viszonyban: ilyenkor keményedik a feltételrendszer az adós számára, és ez növeli a fizetési hajlandóságot.
