Az előző évhez képest szeptemberben a legnagyobb mértékben (6,2 százalékkal) az élelmiszerek árai emelkedtek, árcsökkenés csak az idényáras áruknál volt megfigyelhető. Az átlagosnál erőteljesebben (5,7 százalékkal) drágultak az egyéb cikkek is, ahol járműüzemanyagok esetében volt megfigyelhető a legnagyobb (13,8 százalékos) elmozdulás.
Árcsökkenés a tartós fogyasztási cikknél (átlagosan 1,3 százalék), a szeszes italoknál, dohányáruknál (átlagosan 0,4 százalék) volt megfigyelhető a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi gyorstájékoztatója szerint.
Az előző hónaphoz képest az esztendő kilencedik hónapjában 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, főként az élelmiszerárak 0,5 százalékos átlagos esésének köszönhetően. Drágulás augusztushoz képest a várakozásoknak megfelelően a ruházati cikkeknél mutatkozott (2,3 százalék) az őszi kollekciók megjelenésével.
Az KSH által közölt adat mérsékelten meghaladja 3,76 százalékos átlagos elemzői várakozást, így pozitív meglepetésként értékelhető. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy jelentős a bizonytalanság a piacon: az előzetes becslések 3,5-4 százalék között szóródtak.
Felfelé ható tényezőként a forint elmúlt időben tapasztalható gyenge teljesítményét, illetve a tavaly szeptemberi viszonylag alacsony élelmiszerárakat említették a szakemberek. Lefelé mutató erőként a gyenge keresletet emelték ki.
Mi várható?
Ha ősszel nem is, az év hátralévő részében az infláció gyorsulására lehet számítani, amelyben a külső tényezők mellett elsősorban a kormány szeptemberben bejelentett intézkedései játszanak majd szerepet gondolva itt a novemberi jövedéki adó, illetve a januári áfaemelésre. Ezen hatásokra tekintettel a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentésében az idei évre még változatlanul (3,9 százalékon) hagyta inflációs prognózisát, a jövő évi kilátásokat ugyanakkor számottevően rontották: az intézmény szakemberei szerint 4,7 százalékra gyorsul az infláció 2012-ben, s csak 2013-ban közelítheti az MNB 3 százalékos középtávú célértékét.
Hasonló változást mutatnak a piaci szereplők becslései, amelyek átlaga egy hónapja még 2011 végére mérsékelten 3 százalék fölötti értéken járt, a kormány őszi bejelentéseit követően azonban a 4 százalék közeli tartományba ugrott. A jövő évi kilátásokat illetően az augusztusi előrejelzések 2,9 százalékos éves rátáról szóltak, jelenleg azonban már 4,5-5 százalék közötti drágulást vetítenek előre.
Érdemes ugyanakkor kiemelni azt is, hogy az adóemelés mellett az árak alakulására számottevő hatása van a forint devizapiaci szereplésének, illetve a kormány jövedelempolitikájának is (gondolva itt a minimálbér-emelésre, illetve a kötelező béremelési előírásokra), amely – bár inflációs nyomás egyelőre nem mutatkozik – kedvezőtlen hatással lehet a fogyasztói árak alakulására.
Erősödő infláció Európában
A külső tényezőket illetően érdemes figyelemmel lenni arra, hogy erőteljes, az elemzői várakozásokat esetenként jócskán meghaladó áremelkedést hozott az ősz első hónapja Európa több államában. Az eurózónában az előzetes adatok szerint szeptemberben 3 százalék volt az infláció, miközben az előrejelzések 2,5 százalékos dinamikával számoltak.
Három éves csúcsot ütött a drágulás Németországban, ahol az augusztusi 2,4 százalékról 2,6 százalékra emelkedett a ráta. Az uniós módszertan alapján számított infláció (HICP) éves szinten 2,9 százalékra nőtt az augusztusi 2,5 százalékról, így továbbra is meghaladta az Európai Központi Bank (EKB) által felső határként megszabott 2 százalékot.
A kelet-közép-európai régió legnagyobb gazdaságában, Lengyelországban 2,5 százalékos drágulást mértek szeptemberben, amely jócskán felülmúlta az augusztusi 2,0 százalékos adatot és a szakértők 2,3 százalékos előzetes becslését is. Csehországban pedig – az augusztusi 1,7 százalék után – 1,8 százalékra gyorsult az éves infláció.
Elemzők az év hátralévő részében mindkét országban további mérsékelt gyorsulást várnak: Lengyelországban az év végéig 3 százalékra emelkedhet az infláció, Csehországban pedig a jövő év elején elérheti a 2 százalékot. Inflációs nyomás ugyanakkor egyelőre nem érzékelhető ezekben a gazdaságokban az elemzők szerint.
