Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei a második negyedévben a megelõzõ negyedévhez, és 1,5 százalékkal nõtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A most közölt adatok megegyeznek az elõzetesen publikált számokkal.
A növekedés hajtóereje továbbra is elsõsorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg maradt.
A mezõgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az elõzõ évi alacsony szinthez képest ez jelentõs, 24 százalékos növekedést jelent. Az ágazat 0,6 százalékkal járult hozzá a növekedéshez.
Az ipar hozzáadott értéke a KSH adatai szerint 5,6 százalékkal nõtt, elsõsorban a feldolgozóiparban bekövetkezett 6,6 százalékos bõvülés következtében. Az ipar egészében 1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
Az építõipar teljesítményének hatodik éve történõ visszaesése ugyanakkor tovább folytatódott: 10,3 százalékkal esett vissza a termelés volumene a második negyedévben az elõzõ év azonos idõszakához képest.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztásának korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt, 2011 második negyedévében 0,1 százalékkal növekedett. Ez a folyamat döntõen annak köszönhetõ, hogy a háztartások fogyasztási kiadása, ha szerény mértékben is, de emelkedni kezdett, 0,4 százalékkal nõtt – írja a KSH.
Elérhetõ a 2 százalék
Elérhetõnek látják a kormány legújabb prognózisa szerinti két százalékos gazdasági növekedést 2011-re az MTI által megkérdezett elemzõk. A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy véli, a következõ negyedévekben a belsõ kereslet várhatóan tovább javul, amely a bizonytalan külpiaci konjunktúra mellett is stabilizáló erõvel hat a növekedésre. A tárca szerint a gazdaság belsõ motorja, a fogyasztás a stabilizálódás jeleit mutatja, azonban az exportszektor átmeneti lendületvesztése, illetve a továbbra is gyenge beruházási dinamika ellentételezi ezt a hatást.
Németh Dávid, az ING makroelemzõje szerint kisebb meglepetés, hogy a háztartások fogyasztása nem esett vissza, hanem csak stagnált, míg például a mezõgazdaság jó teljesítményére – már csak a tavalyi alacsony bázis miatt is – számítani lehetett, mint ahogyan a feldolgozóipar növekedésének lassulására is lehetett következtetni az ipari termelési adatokból. A következõ negyedév kilátásairól úgy vélekedett, hogy a mezõgazdaság teljesítménye segítheti a növekedést, az iparban ugyanakkor nem látszik magasabb növekedési dinamika, és az építõiparban, valamint a szolgáltatások területén sem várható bõvülés. Hozzáfûzte: utóbbi szektort az is visszahúzza, hogy július-augusztusban magas svájci frank árfolyamok voltak jellemzõek.
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzõje elmondta: éves alapon továbbra is az ipari export a gazdaság húzóereje, de negyedéves összevetésben mér ez is negatívan járult hozzá a növekedéshez. A mezõgazdaság erõs teljesítményére számítani lehetett, de mivel kicsi a súlya a GDP-ben, ez csak arra volt elegendõ, hogy az elõzõ negyedévhez képest stagnálásba húzza fel a gazdasági teljesítményt – fûzte hozzá.
Az építõiparban továbbra is jelentõs csökkenés várható Árokszállási Zoltán szerint. Bár a gazdasági kilátások az elmúlt hetek adatai alapján érdemben romlottak, az ipari termelés kissé javulhat a második negyedévhez képest, egész évre pedig durván 2 százalékos növekedés lehet tartható – vélekedett a szakértõ.
