Ha másfél hónappal ezelõtt azt mondta volna valaki, hogy augusztus közepén 4 ezer forintért lehet majd OTP-részvényekhez jutni, a hazai tõzsdei befektetõk zöme bizonyára kóklernek minõsítette volna az illetõt – az ügyesebbek esetleg nagylelkûen felajánlották volna, hogy õk jófejségbõl 4100 forinton is vevõk lennének.
Mégis, noha július elején a bankpapír árfolyama még 6 ezer forint felett járt, pár hét alatt elvesztette értékének harmadát, kedden pontosan 4 ezer forinton zárt. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján az ekkora zuhanások rendszerint vételre sarkallják a hazai kisbefektetõket, s az esetek többségében ez jó döntésnek is bizonyul. Így most is adódik a kérdés: jó vétel-e a 4 ezres OTP?
Mi mozgatja az árfolyamot?
A kérdés eldöntéséhez elõször is néhány fontos alapinformáció arról, hogy mi mozgatja a papír árfolyamát. Az OTP a budapesti tõzsde legnagyobb forgalmú részvénye, a külföldi befektetõk legfõbb kedvence. Ez az a papír, amin keresztül „az országot veszik“, vagyis a magyar gazdaság kilátásainak változása azonnal megmutatkozik az OTP kurzusán. E mellett igen fontos, hogy az OTP egy komoly bankpapír, ezért jól kimutatható együtt járás fedezhetõ fel az európai bankrészvények trendje és az OTP mozgása között. S persze komolyan befolyásolják a papír megítélését azok a piaci folyamatok is, melyek erõteljesen hatnak a hazai nagybank profitjára – jelen pillanatban legfõképp a svájci frank árfolyama számít ilyennek.
A legjobban tehát általában akkor teljesít az OTP részvénye, ha Magyarországról jó véleményük van a befektetõknek, az európai bankpapírok hegymenetben vannak, s jók a bank profitnövekedési kilátásai is. Komolyabb esés pedig akkor következik be, ha vagy az országból ábrándulnak ki a befektetõk, vagy általában esnek az európai bankok, vagy lefelé mozdulnak el a profitvárakozások az OTP esetében. A legrosszabb a helyzet akkor, ha mindhárom tényezõ egyszerre áll fenn, s pontosan ez volt az helyzet az elmúlt hetekben.
Persze lehetetlen pontosan megítélni, hogy a méretes zakóért melyik mekkora arányban felelõs, de az talán megkockáztatható, hogy az ország megítélésének romlása a legkevésbé. Noha a költségvetés tarthatóságával és a növekedéssel kapcsolatban is egyre több a bizonytalanság, fõleg az általános világpiaci zuhanás és a profitvárakozások csökkenése felelõs az esésért. A bankok szerte a világon a legnagyobb pofont kapták az egyes szektorok között, a pánikhangulat pedig oly módon húzza le az OTP profitját, hogy a befektetõk a svájci frankba menekülnek, az alpesi deviza erõsödése pedig rontja a bank devizahitel-portfóliójának minõségét, a növekvõ céltartalékképzés pedig csökkenti a profitot.
Nem segít a történelem
Az tehát egyértelmû, hogy az OTP valamekkora áresése indokolt volt, a kérdés már csak az, hogy túlzás, túlreagálás-e a 6 ezerrõl 4 ezerre csökkenés. Tény, hogy az OTP mintegy 17 éves tõzsdei pályafutása alatt szinte mindig érdemes volt belevenni a 30 százalék feletti zuhanásokba. Persze voltak kivételek, hiszen mind 1997-ben, mind 1998-ban, mind 2008-09-ben jóval nagyobb visszaesést szenvedett el a papír, mielõtt újra felállt. Ez utóbbi nagy válság során egészen elképesztõ zuhanást szenvedett el. Korábbi 11 ezer forint feletti csúcsánál már jóval lejjebb volt a válság kitörésekor, de a 7 ezerrõl 1500 alá zuhanás így is sokkoló volt. Korábbi csúcsát az elmúlt években megközelíteni sem tudta, így nem sok támpontot ad a történelem a mostani helyzetre. A 4 ezres szint ugyan kétéves mélypont, s egyelõre bizonytalan, hogy megáll-e az esés.
Az esélylatolgatáshoz érdemes visszatérni a papír árfolyamát mozgató 3 tényezõre. A magyar makrohelyzetben inkább lefelé mutató kockázatok látszanak, de ezt már mindenki tudja, benne van az árfolyamban. A nemzetközi környezet egy óriási kérdõjel. Az világos, hogy a jelenlegi helyzet össze se hasonlítható a válság idõszakával. A pénzügyi rendszer mûködik, de senki se tudja, meddig lassul az amerikai gazdaság, és hogy mi lesz az eurózónával. Tetszik vagy nem, a frank és az OTP árfolyama is össze van kötve Európával és Amerikával. Ha megnyugszanak a kedélyek, a frank gyengülhet, ami az OTP profitjára is jótékonyan hathat. Ha viszont a jelenleg nem sokkal a többéves mélypont felett stabilizálódni látszó tõzsdék tovább hullanak és a frank erõsödését sem sikerül megállítani, tehet bármi jót a magyar kormány vagy az OTP menedzsmentje, az árfolyam úgyis szakad tovább.
A négyezres szintnek igazából semmi jelentõsége sincs, inkább azt érdemes mérlegelni, hogy túleste-e magát a papír. Abban általában egyetértenek az elemzõk, hogy az OTP profitja még 300-at közelítõ frank/forint árfolyam esetén sem csökkenhet akkora mértékben, mint amekkorát az árfolyam esett. Vagyis a piac túlreagált, illetve beárazta a helyzet további romlását. Ebbõl következik, hogy ha a hisztinek vége és nyugalmasabb idõszak jön, akkor az felfelé mozdíthatja az árfolyamot. A kockázat az, hogy bármikor újabb csapkodós, idegeskedõ idõszak kezdõdhet, s akkor bizony órák alatt újabb nagy veszteségek jöhetnek össze.
Ha a technikai oldalról nézzük az OTP-t, 4 ezer forint alatt megérhet egy kísérletet a vásárlás. Mintegy 5 százaléknyira van ide a pár napja beállított mélypont, s ha az alá esik a papír, viszonylag szerény veszteséggel ki lehet menekülni belõle, miközben felfelé tág tér nyílik, ha kicsit javul a hangulat világszerte.
