Nem teljesen egyértelmű a készülő új alkotmány nyugdíjrendszerre vonatkozó passzusának állítása annak a mintegy 100 ezer embernek a szemszögéből, aki év elején úgy döntött: marad a második nyugdíjpillér keretei között. A szövegtervezet XVIII. cikkének 4. bekezdése a következő:
„Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.”
A magánnyugdíjpénztárak és tagjai számára az idézett passzus első mondata lehet fontos, pontosabban annak eldöntése, hogy az érintett kasszák minősíthetőek-e önkéntesen létrehozott társadalmi intézményeknek.
Abból kiindulva, hogy idén év elején mindenki választhatott, visszalép vagy marad-e a vegyes nyugdíjrendszerben, a pénztárak kvázi önkéntesek. (A választás szabadsága, módja, lebonyolítása ebből a szempontból most mellékes.) A működésük jellegéből fakadóan azonban a magánnyugdíjpénztáraknak semmi közük az indulásuktól fogva és nevükben is önkéntes nyugdíjpénztárakhoz. Tagjaiknak ugyanis gyakorlatilag semmilyen mozgásterük nincsen, ha egyszer már pénztártagokká váltak. Tagdíjukat a bruttó bérükből munkáltatóik kötelező jelleggel havonta elvonják és átutalják a pénztáraknak.
A tagdíjfizetést önként átmenetileg senki sem szüneteltethetik, a tagságot pedig pláne nem lehet a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése előtt felrúgni. A kötelező vagy önkéntes kérdésének eldöntése tehát nem olyan egyértelmű, mint amilyennek első ránézésre látszik.
Igen, önkéntes
Gulyás Gergely semmilyen problémát nem lát. Az alkotmányszövegező bizottság fideszes tagja az fn.hu megkeresésére kifejtette: a magánpénztárakat idén év elején önként választották tagjaik, s e választás lényegesen szabadabb volt, mint a rendszer elindításának idején, amikor a tagok szimplán a nyakukba kapták a tagságukat. Az alkotmányozás egyik kulcsemberének tartott jogász képviselő szerint tehát a szövegterv semmiféle aggályra nem ad okot, és nem következik belőle az sem, hogy a megmaradó magánpénztáraknak a későbbiekben át kellene alakulniuk valóban önkéntes nyugdíjpénztárakká.
Bassola Bálint, a Kővári Tercsák Salans Ügyvédi Iroda ügyvédje is inkább amellett érvel, hogy a jelenlegi rendszer megfelel majd a friss jogszabálynak. Mint lapunknak küldött értelmezésében kifejti: „Az alkotmánytervezet vonatkozó passzusa (XVIII. cikk (4) bekezdése) annyit mond, hogy az állam a nyugdíjas évek finanszírozását a következőképpen valósíthatja meg. Egyrészt fenntart egy állami rendszert, másrészt pedig lehetővé teszi az öngondoskodást. Tehát az alkotmány itt alapvetően az államra vonatkozóan fogalmaz meg kötelezettséget, amelynek a jelenlegi rendszer megfelelni tűnik.”
A jogász szakember még hozzáteszi: „Az alkotmány a feltett kérdést azért nem válaszolja meg, mert az alkotmánytervezet itt arról nem szól, hogy aki a magánpénztárban maradt, az soha nem léphet át az állami nyugdíjrendszerbe. A dolog – talán – csak akkor lenne problematikus, ha az alkotmány előírná, hogy valaki kötelezően tagja kell, hogy legyen, mondjuk az állami nyugdíjrendszernek.”
Bassola Bálint értelmezése szerint tehát a megmaradt magánpénztárak léte abban az esetben ütközhetne az alkotmány hivatkozott passzusába, ha az abban foglaltak nem tennék lehetővé vagy gátolnák a magánnyugdíjpénztárak létrehozását. Szerinte „a magánnyugdíjpénztár egy önkéntesen megkötött szerződésen alapul, az államnak pedig – az alkotmány alapján – csak annyi a kötelezettsége, hogy az állami nyugdíjrendszert fenntartsa és az önkéntest lehetővé tegye”.
Át kell alakulni?
Mint ahogy az általában a jogi kérdéseknél lenni szokott, ahány jogász, annyiféle válasz lehetséges. Kolláth György alkotmányjogász például kérdésünkre úgy fogalmazott: az új alkotmány ide vonatkozó passzusai alapján egyáltalán nem lehet megítélni azt, hogy a megmaradó magánkasszák önkéntes intézménynek minősülnek-e vagy sem. Véleménye szerint így is, úgy is lehet értelmezni a szöveget, miáltal a kérdés – sok mással egyetemben – a későbbiekben meghozott kétharmados törvényekben, a mindenkori politikai szándéknak megfelelően dőlhet el. „Komoly ember ebben a helyzetben nem jósol” – tette még hozzá az alkotmányjogász az fn.hu azon felvetésére, amely szerint az érintett nyugdíjkasszáknak a későbbiekben valóban önkéntessé kellene átalakulniuk.
A konkrét felvetéssel a szintén jogász Bába Juliannát, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökét is megkerestük. A szakember jelezte, a kormány magánpénztárakról folytatott kommunikációja igencsak zavaros. „A kormányzat képviselői hónapok óta a második pillér megszüntetéséről, megszűnéséről beszélnek, miközben ez sem ’de facto’, sem ’de jure’ nem következett be.”
Kétségtelen, a nyugdíjrendszer radikális átalakításának ellenére a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény továbbra is él, és mintegy százezren maradtak is a korábbi második nyugdíjpillérben. Jó néhány kassza tehát hosszabb távon is működőképes maradhat. (Hogy pontosan hány, az a következő hónapokban dőlhet el.) „Ezeknek a pénztáraknak viszont teljesen más a logikájuk, mint az önkénteseké” – mondja Bába Julianna, aki jóhiszeműen azért azt feltételezi, hogy az önkéntes intézmények definíciójába beleférnek a megmaradó magánkasszák. Ennek ellenére nem zárja ki, hogy a későbbiekben át kellene alakulniuk nevükben is önkéntes pénztárakká, ám erre vonatkozóan semmilyen jogszabályi előírás előkészületeiről nem hallott. A Stabilitás Pénztárszövetség mindenesetre foglalkozni fog a kérdéssel e heti elnökségi ülésén.
S hogy mindezek után mi a konklúzió? Az eredeti kérdésre úgy tűnik, egyértelmű válasz nincs, mégis inkább az valószínűsíthető, hogy az új alkotmány nem gördít jogi akadályokat a megmaradó magánkasszák működése elé.
mikkor lesz AB-döntés?
Még mindig nem tudni, hogy a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos alkotmánybírósági beadványokról mikor dönt a testület. A beadványokat benyújtókat – köztük a Stabilitás Pénztárszövetséget – nem köteles tájékoztatni az AB, de úgy tudni, a testület még mindig csak ott tart, hogy azt vizsgálja, melyik beadványt tudja majd egyáltalán elbírálni. Bába Julianna ennek ellenére bízik benne, hogy az AB még a pénztári vagyonátadás előtt meghozza a döntését, vagyis mielőtt az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokkal a pénztáraknak el kellene számolniuk.
