Bár a Monetáris Tanács – a piaci várakozásokat romba döntve – nem emelte tovább az alapkamatot, a forint mégis tovább erősödött, jelenleg 235,68 forintot adnak egy euróért.
Reálgazdasági hatások is „támasztják” a forint árfolyamát – mondta a FigyelőNetnek Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője.
Forintot erősítő nyomást gyakorolt a javuló fizetési mérleg, drasztikusan csökkent a külső finanszírozási igény, ami egyértelműen a megszorítások, a belföldi kereslet visszaesésének hatása. Segítette az erősödést a hitelfelvételi kedv erősödése, az uniós pénzek beáramlása. A tőkebeáramlás többszöröse a külső finanszírozási igénynek, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a hazai tőke kiáramlása lelassult – tette hozzá Suppán.
Kedvező trend
A trendet a kedvező reálgazdasági körülmények határozták meg, a napi árfolyammozgásokat a spekuláció, az opciós ügyletek okozták. Aggodalomra ad viszont okot, hogy nincs növekedési sztori az erősödés mögött – vélte az elemző.
Lehetséges, hogy a forint tartósan erős marad, s akár 230-as szintig is erősödhet, ugyanakkor egy globális hangulatváltás megingathatja az árfolyamot. Az eseményeket utólag értékelve egyértelmű, hogy helyesen döntött a Monetáris Tanács, amikor nem emelte tovább az alapkamatot – fűzte hozzá Suppán.
Veszélyes a magyar exportcégekre
Ha a jegybank tovább emelte volna az alapkamatot, feltehetően még erősebb forinthoz kellene az exportáló cégeknek alkalmazkodniuk. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára korábban azt mondta: „Az egészséges forintárfolyam valahol az euróhoz viszonyított 250-255-es szinten van” és ez „többé-kevésbé megfelelő a beruházások, és jó az export számára”.
Egy korábbi, az idei évet érintő számvevőszéki tanulmány szerint a hazai gazdaságnak a viszonylag tőkeszegény, magyar tulajdonú szegmense az exportképességet illetően a 260 forintos euróárfolyamnál erősebb forint esetén általában nem versenyképes.
