A Merrill Lynch globális bankcsoport londoni befektetési részlege már hetekkel a március végi fél százalékpontos kamatemelés előtt úgy vélte, hogy a forintra „spekulatív természetű egyedi tényezők hatnak”, és tisztán gazdasági szempontból nincs egyetlen olyan ok sem, amely igazolhatná a pénzügypolitikai szigorítást. Viszont sok olyan ok van, amely indokolná ennek ellenkezőjét.
A korábbi elemzés a „Kísérlet az MNB sarokba szorítására” címet viselte: a Merrill Lynch pénteken kiadott új londoni helyzetértékelése szerint a magyar jegybankot végül tényleg sikerült beleszorítania a piacnak a kamatemelésbe. A lépés a ház szerint innentől még nehezebbé teszi az MNB pénzügypolitikai döntéshozatalát, mivel a kamatemelés után jelentősen megerősödött az a várakozás, hogy a magyar központi bank teljesíteni fogja, amit a piac áraz.
További emelést várnak
Amit azonban a kötvénypiacok a globális likviditási válságtól eltorzított jelenlegi helyzetben áraznak, az „gazdasági képtelenség”, és ez potenciális csapdahelyzetet jelenthet az MNB-nek. Most megnőtt ugyanis két forgatókönyv kockázata: pénzügypolitikai ördögi kör, amelyben a jegybank kényszerűen követi a piacot egy olyan irányba, amelynek gazdaságilag nincs értelme, vagy a piac által „pénzügypolitikai hibának” tartott módon visszalép, és nem teljesíti, amit a piac áraz, megnövelve azonban ezzel a spekulációs nyomás kockázatát.
Ebben a környezetben a ház – az alapmutatókra épülő azon meggyőződése ellenére, hogy az MNB-nek nem szabadna tovább emelnie alapkamatát – most már azzal számol, hogy a magyar központi bank a következő három hónapban még fél százalékpontot emel, ami nagyjából egyezne a piac által árazott mértékkel. A Merrill Lynch azonban kitart azon véleménye mellett, hogy az MNB-nek vissza kellene térnie a pénzügypolitikai enyhítéshez, amint a piacok stabilizálódnak – a cég ezt a negyedik negyedévre valószínűsíti). Ennek alapján a ház 8,00 százalékra várja a 2008. végi alapkamat-szintet, vagyis azt jósolja, hogy az általa előrejelzett emeléseket az év végéig hasonló mértékű kamatcsökkentések követik.
A Merrill Lynch mindemellett 1,2 százalékra rontotta a korábbi 1,8 százalékról az idei magyarországi GDP-növekedésre adott prognózisát, és ennek alapján 2009-re összesen 1,50 százalékpontos kamatcsökkentést jósol, 6,50 százalékos 2009. végi kamatszinttel. A cég szerint a magyarországi politikai feszültségnek várhatóan nem lesznek jelentősebb gazdaságpolitikai kihatásai, mivel „nincsenek nagyobb reformok készülőben” a 2006-2007-es költségvetési csomag végrehajtása után.
Végzetes lenne a költekezés
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege azzal számol, hogy 2009 első negyedében folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. A cég mindazonáltal nem adott becslést a várt enyhítés mértékére. A Merrill Lynch azon véleményével is több más nagy londoni ház egyetért, hogy a reálgazdasági helyzet nem indokolja a pénzügypolitikai szigorítást.
A Goldman Sachs (GS) londoni befektetési részlege szerint a külső környezet továbbra is fontosabb a magyar gazdaság szempontjából, mint az, hogy mi történik a belpolitikában. A GS forgatókönyvei szerint a legrosszabb kombináció az lenne, ha az esetleg ellenségessé váló globális környezetben egy új miniszterelnök – vagy éppen a jelenlegi – költekezéssel próbálná javítani a kormánypártok népszerűségét.
Kockázatos „evickélés”
Ebben az esetben meredeken megugranának a piac által követelt kockázati prémiumok, és a kialakuló gazdasági válság csak tovább rontaná a kormánypártok támogatottságát. Éppen e megjósolható következmény miatt valószínűtlen, hogy a kormány ilyen politikába kezdene, áll a Goldman Sachs pénteki londoni elemzésében, amely szerint a piac súlyosan büntetne bármilyen populista költekezési politikát.
Az elemzés szerint ugyanakkor a ház központi forgatókönyve – amely szerint a kormány lassú növekedéssel és „nem igazán alacsony” költségvetési hiányokkal „átevickél a következő két éven” – szintén kockázatokkal járhat ellenséges globális környezetben.
