A Nyugat-Magyarországot érintő azbesztszennyezés kapcsán tartotta első témanapját a Magyar Tudományos Akadémia. Az esemény célja az volt, hogy az akadémiai köztestület tagjai közösen elemezhessék, megvitathassák a kialakult helyzetet, majd erre alapozva javaslatokat fogalmazzanak meg szakpolitikusok, döntéshozók számára. Amint az MTA közleményéből kiderül, a geológusok, orvosok, jogászok, mérnökök és egyéb szakértők mellett minisztériumok munkatársai és az országgyűlési bizottság képviselői is részt vettek a tematikus napon.
Pósfai Mihály, az Akadémia elnöke az eseményen arról beszélt, az azbesztet kiváló fizikai tulajdonságai miatt sokáig széles körben alkalmazták, amíg ki nem derült róla, hogy rostjainak belélegzése súlyosan egészségkárosító, daganatos megbetegedéseket okozhat. Használatát ezért már évtizedekkel ezelőtt betiltották, így a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés váratlanul érte és jogosan felháborította a magyar társadalmat. A közvéleményben számos kérdés fogalmazódott meg az okokkal, a felelősséggel, de legfőképpen az ott élők egészségével és a megoldási lehetőségekkel kapcsolatban, ezek tárgyalása a témanap célja.
Az Azbesztválság: tények, kockázatok, megoldások című esemény elsődlegesen a közvélemény hiteles tájékoztatását szolgálta, egy asztalhoz ültetve különböző tudományterületek szakértőit, akik az MTA küldetésének megfelelően a közeljövőben közösen tesznek majd javaslatot a válság érdemi megoldásának lehetőségeire.
Az MTA elnöke záróbeszédében kiemelte, hogy tudományos szempontból sok újdonságot már nem lehet mondani az azbesztről, legfeljebb az eddigi ismereteket tudják eljuttatni minél több emberhez.
Most az következne, hogy oldjuk meg ezt a helyzetet, ami ott van Nyugat-Magyarországon. Ez pedig a kormányzat felelőssége
– fogalmazott Pósfai Mihály.
Ezt követően külön köszenetet mondott a természetvédelmi és civilszervezeteknek munkájukért, hiszen a Greenpeace-nek óriási szerepe volt az azbesztkrízis feltárásában. Az érintett helyszíneken élőknek azt üzente, mindenképpen tartsák be a hatóságok ajánlásait, hogy minimálisra csökkentsék az azbesztpor belélegzését. Az elmúlt évek alatt azonban már juthattak azbesztrostok a szervezetükbe, így nekik a továbbiakban hatványozottan oda kell figyelniük az egészséges életvitelre, ha el akarják kerülni a betegségeket.
Azt remélem, hogy a kármentesítés, a kártalanítás gyorsan megtörténik, és hogy ehhez hozzá tudtunk járulni a mai nappal
– zárta beszédét az elnök.
További információk az magyarországi azbesztszennyezésről alábbi cikkeinkben elérhetők:
- „Elképzelni sem tudtunk volna ilyen helyzetet” – példátlan a magyarországi azbesztszennyezés esete
- „Védjük meg a lakosság egészségét, és tudjuk meg, kik a felelősök” – azbesztszemlén jártunk Gajdos Lászlóval
- Bölcsőde, óvoda, gyermekotthon és játszótér közelébe is jutott az azbeszttel szennyezett kövekből
- Ausztria magára hagyta Magyarországot az azbesztszennyezéssel
- Azbesztszennyezés: Budapestre is jutott a zúzalékból, 34 milliárd forintot kereshettek a veszélyes anyagon az osztrák bányák
- Kirándulóutakra is jutott az azbesztes kövekből, térkép mutatja, melyik szakaszok szennyezettek
