Pályakezdők esetében viszonylag ritka, hogy két cég is verseng egy munkavállalóért, és még ritkább, hogy a végül hoppon maradt munkaadó örüljön jelöltje sikerének. A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) mégis sikerként éli meg, hogy új munkatársuk csak egy hónapig maradt náluk, és később máshol folytatja munkáját. Csonka Martina esete azt jelenti számukra, hogy a Roma Oktatási Alappal közös esélyegyenlőségi programjuk résztvevői versenyképesek a munkaerőpiacon, így a további sikerek reményében indíthatják el a már középiskolásokat is felkaroló Romaster projektjüket.
Martina először a Roma Oktatási Alap ösztöndíját nyerte el. Az esztergomi tanítóképző főiskolára vették fel kommunikáció-művelődésszervezés szakra. Az alap támogatásából sikerült finanszíroznia a tandíjat, a tankönyveket, az utazást és a szállásköltséget. Miután tanulmányi eredményei később lehetővé tették, hogy a költségtérítésesről áttérjen az állami támogatású képzésre, már nyelvtanfolyamokra is futotta az ösztöndíjból. Mielőtt megkezdte utolsó évét a főiskolán, a Roma Oktatási Alap álláskereső tréninget szervezett nyárra a támogatásban részesülő fiataloknak, ahol megismerhették azokat a vállalatokat és szervezeteket, amelyek fogadnák őket gyakornoknak. Martina a HBLF-et választotta, és el is nyerte az állást. Alig kezdte meg azonban a munkát, a programhoz frissen csatlakozott Lapcom Kft. is megkereste őt, és egy állásinterjú után gyakornoki pozíciót kínáltak neki a cég angol nyelvű napilapjánál, a Budapest Sunnál. Martina elfogadta az ajánlatot, azzal a kikötéssel, hogy egy ideig még a HBLF-nél csiszolgatja nyelvtudását, s csak februártól veti bele magát az angol nyelvű újságírásba.
HÁTRÁNYBÓL INDULNAK. A tehetséges roma fiatalok közül is sokan akadnak, akik nem jutnak el az egyetemekre, főiskolákra. Ezért a HBLF esélyegyenlőségi munkacsoportja (amely több mint egy éve működik együtt a Soros György által létrehozott Roma Oktatási Alappal) egy olyan új megoldást dolgozott ki, amely már a középiskolától kezdve támogatja a továbbtanulásra vágyó tehetségeket. A program keretében a diákok nem egyszerűen ösztöndíjat kapnak, hanem a támogató vállalatok azt is vállalják, hogy a diploma megszerzéséig kapcsolatot tartanak a fiatalokkal, és bevonják őket a cég életébe.
Kozáry Vilmos szerint a program egyik fõ erénye, hogy versenyképes gyakorlathoz juttatja a résztvevõket.
A HBLF a program kidolgozásakor ügyelt arra, hogy a vállalati szférában keresett szakmák megszerzéséhez nyújtson támogatást. Így azok a fiatalok pályázhatnak sikerrel, akik műszaki, gazdasági vagy jogi pályára szeretnének lépni. A kezdeményezés indulása után 650 fiatal nyújtott be pályázatot a HBLF-hez; a szervezet értékelése szerint mintegy 300-an alkalmasak arra, hogy támogató vállalatot találjanak számukra. Közülük először 30-35 diák juthat támogatáshoz az idén, a többieknek várniuk kell, amíg további cégek csatlakoznak a programhoz.
A kezdeményezés indulásakor a kisebbségi munkacsoport tagjai számos felkészült, a továbbtanulás módját kereső roma diákkal találkoztak. Kozáry Vilmos, a munkacsoport vezetője szerint több tényező együttesen rontja esélyeiket az érvényesülésre. A leggyakoribb, és objektíven felmérhető szempont a szociálisan hátrányos helyzet. Sokuknak okoz gondot a tankönyvek, jegyzetek megvásárlása, nyelvtanfolyamra vagy számítógépre pedig már végképp nem futja. A Romaster program keretében a támogató vállalatok éppen ezt, az anyagi forrást biztosítják a fiatalok tanulásához.
Fontos eleme a kezdeményezésnek, hogy a résztvevőket tényleges projektekbe is bevonva, versenyképes gyakorlathoz juttassák. A roma fiatalok általában akkor is hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, ha megszerezték diplomájukat. Releváns gyakorlatot nem tudnak felmutatni, mert nem igazán jutnak be azokra a helyekre, ahol szakmájukba vágó tapasztalatot szerezhetnének. „Legtöbbjük az egyetem, főiskola mellett is valamilyen kisegítő munkát végez, amit később nem igazán tudnak feltüntetni önéletrajzukban” – mutat rá Kozáry Vilmos. A gyakorlat révén ugyanakkor a cégek az egyik legnagyobb értéküket, kapcsolati hálójukat is tálcán kínálják a próbálkozóknak.
KÖZÖS ÉRDEK. A versenyképes képzettségek és tapasztalatok megszerzése után is számos nehézség vár még a fiatalokra. A munkacsoport vezetője szerint a roma kisebbséggel szemben kialakult előítéletek mélyen gyökeredznek, és a nyílt megkülönböztetés helyett ma már a látens diszkrimináció ellen kell küzdeni, amiben a vállalatok személyzeti gyakorlata a legfontosabb terep. Ezért úgy véli, ha a felső vezetőket sikerül maguk mellé állítaniuk, akkor a középvezetők és a kapcsolattartók is elfogadják majd a kezdeményezés céljait, és apró lépésenként megváltozik a szemlélet.
Hasonlóan vélekednek az ötletet kezdetektől felkaroló IBM-nél is. Kiss Enikő, a vállalat hr igazgatója szerint még az anyagi támogatásnál is fontosabb, hogy a roma szakemberek be tudjanak illeszkedni a nagyvállalati környezetbe, és saját munkatársaiknak is alkalmat nyújtsanak, hogy más kulturális háttérrel rendelkező embereket ismerjenek meg. Úgy véli, egy nemzetközi cég munkájában elengedhetetlen, hogy dolgozóik változatos nemzetiségű és kultúrájú csoportokban is képesek legyenek együttműködni. Ugyancsak a nemzetközi összetételű közösséget hangsúlyozza a Martinát megkereső Lapcom Kft. is. Varga László Ádám kereskedelmi igazgató szerint náluk sincs helye semmilyen megkülönböztetésnek, ezért is társultak a Roma Oktatási Alappal. „A lényeg, hogy a munkája önmagáért beszéljen” – mondta Varga László Ádám, hozzátéve, hogy kommunikációs végzettsége és nyelvtudása okán esett a választásuk Csonka Martinára.
