Nemkívánatos vendégek érkeztek Skandináviába a globális felmelegedés miatt: az enyhülő svéd telet már kibírja és szaporodik a kullancs, a vírusos enkefalitisz (agyvelőgyulladás) egyik terjesztője. Szintén megjelent Svédország déli részén a parlagfű, holott korábban lényegében csak a Kárpát-medencében, az olaszországi Pó-síkságon és Dél-Franciaországban volt honos. Az allergén növények a melegedő időjárással észak fele húzódnak, így hazánkban a mediterrán területeken ismert allergiakeltő rézgyom és közönséges falgyom telepedett meg az elmúlt években. Tartósabb felmelegedés esetén elképzelhető, hogy a földközi-tengeri területek fő allergiaokozói, az olajfafélék és a citrusfélék is egyre több emberben váltanak ki túlérzékenységet hazánkban is. Az enyhe teleken az allergiát okozó növények virágzási ideje is hamarabb kezdődik. Korábban a hazai pollenszezon kilenc hónapig, február közepétől október közepéig tartott. A langyos teleken azonban az első allergén növények – a mogyoró és az éger – már január harmadik hetében virágozni kezdenek, próbára téve az ezekre érzékenyeket.
A hőhullámok is egyre gyakoribbak az elmúlt években, az idei, extrém meleg nyáron a 27 fok feletti átlaghőmérsékletű napokon 30 százalékkal magasabb halálozást regisztráltak. Nehéz megmondani, mennyi lett volna a szomorú többlet a hazánkban két évvel ezelőtt a tisztiorvosi szolgálat által bevezetett hőségriasztási program, a lakossági tájékoztatás és az óvintézkedések nélkül.
 |
Tipp: Spóroljunk a vízzel!
Különösen a melegvízre ügyeljünk, amelynek előállítása még több energiát igényel, ami így szintén részesül az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából. Ha a mosógépnél pár fokkal alacsonyabb hőmérsékletet állítunk be, már segítünk. De személyenként 150 kilóval kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe akkor is, ha a kád helyett a zuhanyt választjuk. |
|
|
|
|
Magyarországon a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében 2000 óta vizsgálják az időjárás egészségi következményeit. A környezeti tényezők közül a hőmérséklet hatása bizonyult a legerősebbnek a halálozásra. Ideálisnak a 18 fokos napi átlaghőmérséklet számít. Ha ez 5 fokkal megemelkedik, a napi halálozások száma 12 százalékkal nő, 15 százalékkal emelkedik a szív- és érrendszeri okokra, s 8-10 százalékkal a légzőszervi betegségekre visszavezethető halálozás. Ha nyáron 18 fok alatt marad a napi átlaghőmérséklet, akkor is megszaporodnak a halálozások, de nem ilyen mértékben. A természetes halálozási csúcs egyébként télen van, s ha nincs extrém hőség, július-augusztusban halnak meg a legkevesebben. „A szervezet tud alkalmazkodni a meleghez, hiszen a trópusokon is élnek emberek, ám a hirtelen változásokat rosszul toleráljuk” – jegyzi meg Páldy Anna, a vizsgálatokat végző Országos Környezet-egészségügyi Intézet főorvosa.
TRÓPUSI BETEGSÉGEK. A kánikula közvetett hatása, hogy az élelmiszer hamarabb romlik, a szokásos tárolási feltételek nem elegendőek, gyakoribbak a víz és az élelmiszer által terjesztett fertőzések, mint például a szalmonellózis. „A járványügyi helyzet alapvető változásával nem kell számolni. A melegebb éghajlat, a hosszabb ideig tartó nyár ugyan kedvez az étel közvetítésével terjedő baktériumoknak, hasmenéses fertőzéseknek, ám a megfelelő közegészségügyi és higiéniai előírások betartásával ezek elkerülhetőek” – óv a pánikkeltéstől Csohán Ágnes, az Országos Epidemológiai Központ osztályvezető főorvosa. Bizonyos hatások kioltják egymást. Például a Svédországban gondot okozó kullancsok az enyhe teleken nálunk is életben maradnak, ám a hosszú forró nyár elpusztítja azokat. Ennek dacára nem kizárt, hogy gyakoribbá válik a jövőben a kullancs terjesztette Lyme-kór.
„A tőlünk délre előforduló vírusok és egyéb kórokozók is elérhetik hazánkat” – figyelmeztet Páldy Anna. Bár a malária újbóli elterjedésétől nem kell félnünk (a mocsarak lecsapolásával és a nádfedelű építkezés visszaszorulásával eltűntek a maláriaszúnyogok élőhelyei), az Európa déli részén gyakoribb, fekélyeket okozó trópusi betegség, a leishmaniasis, vagy a Hanta-vírusfertőzés elérhet minket. A nyugat-nílusi vírusfertőzést a nálunk tovább maradó költöző vízimadarak hurcolhatják be, és a madarakról az emberre a kórokozó a szúnyogok csípése révén terjed.
