Nem ússzák meg jövőre sem a bankok, hogy az állam lecsípjen egy darabot a profitjukból. Legutóbb a bankadó idei továbbélése borzolta a kedélyeket, ezúttal viszont a társasági törvény félmondatos módosítása válthat ki ellenérzéseket a pénzintézetek vezetőinél. A módosítás lényege annyi, hogy a bankok nem vonhatják le az adóalapjukból a rossz követelések utáni értékvesztést. 
„Ez több tízmilliárd forint pluszadó-befizetéssel terhelheti meg e kört” – magyarázta lapunknak Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója. Az adószakember szerint a módosítási javaslat már csak azért is furcsa, mert a bankok szokásos üzletmenetéhez hozzátartozik, hogy hiteleik egy része rossz követeléssé változik. Más típusú vállalkozásoknál azonban ez inkább kivételnek számít. Ennek alapján nem indokolt a pénzügyi és befektetési szolgáltatóknál alkalmazni ezt a rendelkezést. Mások ehhez hozzáteszik: az is valószínű, hogy a szektor ezt a költségvetési húzást is továbbhárítja majd ügyfeleire csakúgy, mint a korábbi évek extra terheit. A Pénzügyminisztérium (PM) mostani javaslata abban különbözik az előzőektől, hogy immár tartósan, nem pedig megszabott időre növelné a pénzintézetek adóterhelését. Elképzelhető persze, hogy a bankok még az adótörvényekről való, e hétre tervezett kormánydöntés előtt heves lobbizásba kezdenek, ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem látszik túl sok esély a javaslat visszavonására. A pénzintézeti szektor tehát a jelenlegi helyzet szerint nem jár túl jól a jövő évi adóváltoztatásokkal. A többi vállalkozás és a magánszemélyek adóterhelése alapvetően nem változik, ám kisebb-nagyobb enyhítések és szigorítások fellelhetők a tervezetben. Ilyen például az is, amely a minimálbérnél kicsit többet keresők számára hozhat nettó keresetnövekedést. Az szja törvényben tervezett változtatás szerint az alap és a kiegészítő adójóváírást egybeolvasztanák, s e lehetőség emeltebb, évi 2 millió 767 ezer forintos jövedelemhatárig lenne igénybe vehető, természetesen az egyéb törvényi előírásokat is szem előtt tartva. Veres János pénzügyminiszter úgy számol, hogy ez a változtatás az említett esetekben évi 50 ezer forint nettó keresetnövekedést idézhet elő. Az engedékenység költségvetési hatása nem kevés: 2008-ban mintegy 30 milliárd forintnyi szja-kiesést okoz, ám a tárca bízik abban, hogy ez a gazdaság kifehéredéséből visszajön a büdzsébe.
A magánszemélyeket érintő korrekció az is, hogy bővülhet az ekhót igénylők köre, és lehetővé válik, hogy meghatározott esetekben a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a magánszemély állapítsa meg és fizesse be.
LUXUSTEHER. Jól járhatnak a kutatási, fejlesztési tevékenységet (is) folytató kisvállalkozások; versenyképességüket javíthatja, hogy a fejlesztési tartalék képzését – az adózás előtti eredmény terhére – 25 százalékos határról 50 százalékra kívánják emelni. Ez gyakorlatilag halasztott társaságiadó-fizetést tesz lehetővé e körnek. Szívhatják viszont a fogukat a luxusingatlannal rendelkezők. Számukra – feltéve, ha lakásuk vagy üdülőjük értéke meghaladja a 100 millió forintot – továbbra is ketyeg a luxusadó, s ez alól jövőre már úgy sem lehet kibújni, ha az ingatlan tulajdonosa gazdasági társaság vagy más jogi személy.
Adószakértők szerint a törvénymódosítások fő csapásiránya a hatékonyabb beszedés és nyilvántartás érdekében végrehajtott egyszerűsítés, valamint az ellenőrzés erős megszigorítása. Az úgynevezett „kis adók” között így olyan gyöngyszemek távoznak az adótörténeti temetőbe, mint például a kulturális és az erdőfenntartási járulék, illetve a tenyésztési, a halászat fejlesztési, a vadvédelmi hozzájárulás.
Járulékfronton lényegesebb fejlemény, hogy összevonják a munkaadói járulékot, a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az innovációs járulékot. Üröm az örömben, hogy a mikro és a húsz fő alatti kisvállalkozások számára mindez járulékemelkedést okozhat, hiszen az eddigi 4,5 százalék helyett 5,5 százalékot lesznek kénytelenek befizetni, mivel eddig rájuk nem vonatkozott az egységesített terhelésbe beépülő rehabilitációs és innovációs járulék. Ebből az állam 50-60 milliárdos többletet kasszírozhat. A tb-járulékok összességükben nem változnak, ám az egyes alapok között átcsoportosítás várható. Növekszik a nyugdíjbiztosítási alapba történő befizetés, az egészségbiztosítás terhére. Az átcsoportosítás és a foglalkoztatási terhek mérséklése nyomán a rendszer mégis 10 milliárd forint bevételkiesést szenved el, amit a költségvetés kénytelen – például az ingatlanadóból – kompenzálni.
Az államkasszát alakító tényezők (milliárd forint)
BEVÉTELNÖVELŐ TÉTELEK
● Járulék-összevonások 50,0
● Kiemelt állami beruházások áfakörbe történő bevonása 11,5
● Visszaigénylési korlát módosítása az áfa esetében 1,0-2,0
● Társasági törvény módosítása n. a.
● Szigorodó bírságolás n. a.
KIESŐ TÉTELEK
● Szja adójóváírás 30,0
● Tb-járulék átcsoportosítása 10,0
● Alanyi adómentes határ felemelése az áfa esetében 2,0-4,0
Forrás: APEH, PM
Az adóhatóság számára lehetővé válik a regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés is. Amennyiben egy induló vállalkozás által bejelentett adatok hamisnak bizonyulnak (fiktív székhely vagy képviselő), a hatóság az adószámot felfüggeszti, majd törli. A beszedési hatékonyságot erősítő intézkedésként tervezik a másodfokú bírósági intézkedés lehetőségének megszüntetését, ami valószínűleg heves tiltakozást vált majd ki az adóalanyok részéről.
ÁFAADÓSSÁG. Régi adósságát törleszti a törvénykezés az áfatörvény átalakításával. A szakértők körében ritka egyetértés mutatkozik azzal kapcsolatban, hogy a magyar adótörvények közül az áfa szerkezete a leginkább elavult, jó másfél évtizedes. Leporolása már az uniós csatlakozás idején is erősen indokolt lett volna. Ennek ellenére a vállalkozások aligha lesznek ettől boldogok, ugyanis az új törvény egyszeri, ám jókora adminisztrációs tehernövekedést okoz a számukra. Oszkó Péter szerint a jogszabálynak hosszabb távon lehet kedvező, egyszerűsítő hatása.
A megreformált áfatörvény számos új fogalmat honosít majd meg. Így például az úgynevezett körhintacsalásos visszaélések kiküszöbölésére vezetik be az egyetemleges felelősség elvét: láncügyletekben vagy közvetített szolgáltatásoknál minden résztvevő felelős a meg nem fizetett adóért, amennyiben azok kapcsolt vállalkozások.
Bővül a fordított adózásra kötelezett kör, méghozzá az építési-szerelési és az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. Ebben az esetben nem az eladó, hanem a beszerző köteles megfizetni az áfát a költségvetésbe. A törvénytervezet szerint a visszaigénylési jogosultság értékhatárai és feltételei lényegesen könnyebbé válnának.
