Gazdaság

Mobizódszereplők

A mobiltávközlés a tévézéssel is próbál­kozik, hogy emelje bevételeit. E célból akár egy új hálózat is épülhet.

Megrohanták az üzleteket az olasz focidrukkerek, amikor a múlt év elején kiderült, hogy az egyik ottani mobiltársaság is közvetíteni fogja a németországi világbajnokság meccseit. A cég hat hét alatt 150 ezer új készüléket adott el, ami példátlan egy olyan országban, ahol amúgy telített a piac. Az értékesítés profitját növelte, hogy az akkori legkorszerűbb, meglehetősen drága telefonokat kapkodták el, mivel csak ezek képesek csatlakozni ahhoz az úgynevezett DVB-H hálózathoz, amelyen a meccseket közvetítették. Ilyen hálózat egyelőre kevés európai országban épült, de az iparág – többek között Magyarországon is – nagy reményeket fűz hozzá.


Mobizódszereplők 1

Megdöbbentő külföldi tapasztalat: az ügyfelek otthon is sokat tévéznek mobilon.

KÜLÖN HÁLÓZATOK. Évek óta lehet már nálunk is mobiltelefonon tévézni, csakhogy erre a célra a „rendes” GSM mobilhálózatukat használják a cégek. Ez nem műsorszórás, amikor a tévéadásokat egy központból folyamatosan mindenhova sugározzák, és a készülékek csupán veszik a jeleket, ha a néző bekapcsolja ezt a funkciót. A jelenlegi mobiltévés rendszerben minden egyes telefonnál külön-külön adatátviteli kapcsolatot kell felépíteni az ügyfél és a központ között, ezen juttatják el az adást a nézőkhöz – egyesével. Ennek a hátulütője, hogy ha egyszerre nagyon sokan tévéznek, akkor megsokszorozódik a lekötött hálózati kapacitás, vagyis egy idő után elvileg akár az egész mobilrendszer működése veszélybe kerülhet, elérheti teljesítőképessége határait. A Figyelő kérdésére mind a T-Mobile, mind a Pannon több ezerre becsülte azon előfizetőinek számát, akik rendszeresen tévéznek, ezt pedig még bőségesen elbírják a hálózatok. Intő jel azonban, hogy már ma is nagy a megugrás, amikor egy-egy népszerű eseményről exkluzív közvetítést adnak. Ez alapján úgy tűnik, hogy a magyar ügyfelek akár tömegesen is vevők a tévézésre, ha elég érdekes számukra a kínálat, így erre a jövőben lehet üzletet alapozni.

A kapacitások hatékony kihasználása érdekében jön szóba a DVB-H-nak nevezett technológia, amely külön erre a célra épített hálózatot használ, és így nem terheli a GSM rendszert. Nagyon valószínű, hogy DVB-H alapú mobiltévé 2009-2010 körül már Magyarországon is lesz. Az a cég ugyanis, amelyik a digitális földi (döntően tévés) műsorszórás jogát a várhatóan még az idén lefolytatott pályázaton elnyeri, elindíthatja a DVB-H-t is. A tender nagy esélyese az Antenna Hungária (AH) Zrt., amelynek új francia tulajdonosa már egyértelműen jelezte: élne ezzel a lehetőséggel.

Eltérő modellek

Jóllehet, eddig kevés európai mobiltévé-hálózat indult el, a várható üzleti modellre és kínálatra az olasz, finn és svájci kezdemé-nyezésekből már lehet következtetni. Ezek szerint Magyarországon is valószínű, hogy a DVB-H hálózat üzemeltetője szerződik a három mobilcéggel, és ezek mindegyike elérhetővé teszi az ügyfelei számára a legnépszerűbb 10-12 csatornát. Ezen felül elképzelhető további 3-4, mobilcégenként különböző csatorna sugárzása. A tévézés bekerül a mobilcso-magok plusz szolgáltatásai közé, az összeget hozzáadják a havi számlához (vagy levonják az előre fizetett kártya egyenlegéből) és a beszedett díjból a hálózatüzemeltető is részesedik. Részben megmarad a GSM mobilhálózaton keresztüli tévézés is, de ez inkább a videoletöltés irányába mehet el, jelentősége csökken, és nem foglalja le a kapa-citások nagy részét. „Ha az előfizető külföldről szeretné megnézni az esti híradót, arra a hagyományos mobil-roamingot kell majd használnia, hiszen a hazai DVB-H hálózat nem lépi majd át az országhatárokat” – említ egy példát Fekete László, a T-Mobile informatikai igazgatóhelyettese. Ugyanígy egy-egy műsor alkalmi letöltésére is a hagyományos rendszer az alkalmasabb. Az előfizetői igények felmérésével óvatosnak kell lenniük a cégeknek. A finnországi DVB-H teszt szerint például az ottani előfizetők legfeljebb 5-10 euró közötti havidíjat nem sokallnak a tévézési lehetőségért, és inkább a havi átalánydíjat részesítik előnyben az idő alapú számlázással szemben. Olaszor-szágban ezzel szemben nagy a kártyás előfizetők aránya, és ők inkább előre szeretik meg-venni a bizonyos időre szóló tévézési lehetőséget. Vásá-rolnak például egy félórás hozzáférést, és csak a foci-összefoglaló idejére lépnek be a rendszerbe.

A technológia és a hazai jogi szabályozás együttesen arra ad lehetőséget, hogy a jövőbeni digitális szolgáltató társaság 10-15 tévécsatornát szórjon a mobiltelefonokra (és más, arra alkalmas hordozható készülékekre). A szolgáltatás elindításához egy AH típusú cégnek érdemes szövetségre lépnie a három magyar mobilcéggel, hiszen azok már kiépítették a marketing és számlázási kapcsolatukat az ügyfeleikkel, és a mobiltévét egyszerűen beemelhetik a szolgáltatási portfóliójukba. Ezzel szemben a mobiltársaságok (a Magyar Telekom/T-Mobile kivételével) többnyire nem foglalkoznak tévés műsorkínálat összeállításával, ezt a tapasztalatot például az AH hozhatja, ha nyeri a pályázatot. Nem véletlen, hogy az AH és a T-Mobile már meg is kezdte a DVB-H technológiai tesztjét – a négy közszolgálati csatorna sugárzásával -, a Vodafone pedig a napokban írt alá egy hasonló tartalmú szándéknyilatkozatot a műsorszóróval.

IGÉNYGERJESZTÉS. Bár sokan szkeptikusok a tekintetben, hogy a mobiltévé Magyarországon nagy üzleti lehetőséget rejt, jelentőségét hiba lenne lebecsülni. Ismert, hogy a felmérések szerint a magyarok nemzetközi összehasonlításban is nagy tévéfogyasztók, és az eddigi külföldi tapasztalatok többek között azt a megdöbbentő eredményt hozták, hogy az ügyfelek otthon is sokat tévéznek a mobiljaikon. Hamar rászoktak arra, hogy a tévét magukkal viszik a lakásban, a háziasszonyok főzés közben nézik a műsort, és a reklámszünetet sem kell feltétlenül megvárni, hogy kimenjen valaki felrakni egy kávét. A mobilcégeknek elemi érdekük, hogy ezt az igényt minél inkább gerjesszék. Egy magyar előfizetőnek ugyanis átlagban körülbelül havi 5 ezer forintot tudnak jelenleg számlázni, és mivel új előfizetéseket már alig lehet értékesíteni, csak ennek emelésével biztosítható a növekedésük. Ehhez pedig új és vonzó szolgáltatások kellenek.

A hazai DVB-H kínálat a jövőben akár még bővülhet is. Ha ugyanis az analóg földi tévés műsorszórást (M1, RTL Klub és TV2) lekapcsolják, akkor ezek a frekvenciák felszabadulnak, és reális esélye van annak, hogy ezek helyére részben egy második DVB-H hálózat is beléphet. Ez azt jelentené, hogy akár két külön mobiltévé-hálózaton két eltérő csatornakínálatú szolgáltatás is működhetne párhuzamosan. Az analóg lekapcsolás legkésőbb 2012. január 1-jén bekövetkezik, de elképzelhető, hogy valamivel előbb. Az átállás részleteit szabályozó, június 18-án elfogadott törvény szerint már az is biztos, hogy ha lesz ilyen második mobiltévé-pályázat, akkor azon akár mind a három hazai mobilcég is elindulhat. A jelenlegiről ugyanis a Magyar Telekom Nyrt.-t (a T-Mobile márka gazdáját) kizárták, és az eredeti elképzelések szerint a jövőbeni második fordulóban sem vehetett volna részt, mert kábeltévés előfizetőinek száma meghaladja a 300 ezret, vagyis jókora kábeltévés és földi műsorszóró érdekeltség kerülhetett volna egy kézbe, ami a törvényalkotó szerint nem segíti elő a verseny élénkülését. Egy utolsó pillanatban beadott törvénymódosítás azonban mégis beengedte a céget az esetleges második körös pályázók közé. Információink szerint a módosító indítvány mögött a társaság lobbizása áll. A Magyar Telekom Nyrt. készülődését mi sem jelzi jobban, mint hogy tavaly decemberben megvette a speciális mobiltévés adásokat is fejlesztő M-Factory Kft. 75,05 százalékát. Ezzel együtt a tartalomszolgáltató MobilPress Zrt.-t is felvásárolta. Az együttes vételár 1 milliárd forint volt. Ám egy második DVB-H pályázaton mindenképpen versenyre számíthat. „Minden bizonnyal a Pannon is gondosan megvizsgálja a tenderen való indulás esélyét” – mondta a Figyelőnek Majorosi Emese, a cég sajtó- és információs igazgatója.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik