Gazdaság

Igaznak tűnnek a Postabank-vádak

„A papír egész normálisan olyannak tűnik, mint amilyet egy állami szervezet dolgozói készítenek egy adott időpontban" – állapította meg a pénzügyi tárca vezetője arról a 97 oldalas, állítólag a Postabank konszolidációjáról szóló dokumentumról, amelyet csütörtökön a stop.hu főszerkesztője adott át a minisztériumnak.

Veres János a Nap-keltének adott nyilatkozatában elmondta: a Pénzügyminisztériumban (PM) csak a nyoma létezik az iratnak, mivel 2000 decemberében járt a minisztériumban véleményezésre egy bizonyos irat, amelyet a miniszter és közvetlen munkatársai ismerhettek meg, és amit visszaküldtek a Kehinek a nyilvántartás alapján. A következő év januárjában érkezett egy újabb irat, amit az akkori miniszter felvett, majd nem került vissza leadásra, tehát „nála maradt” – fogalmazott a politikus.

Kikerült az irattárból

A csütörtökön a PM-nek átadott anyag a nyilvántartás szerint oldalszámra megegyezik azzal, ami második alkalommal járt a minisztériumban – jegyezte meg. „Ennek minősítése van, ez egy tervezet, és akkor szigorúan titkosnak minősítették” – fűzte hozzá.

A miniszter elmondta: a PM adott olyan szakvéleményt a Kehinek, hogy a minősítés a banktitoknak minősülő adatok, cégnevek kitakarásával feloldható, mivel a megállapítások a nyilvánosság elé tartoznak.

A miniszter nem tudta megmondani, hogy az irat mikor került ki az irattárból, mert állítása szerint az irat másolt példányai már „évekkel ezelőtt postaládákba kerültek és keringtek”. Veres János elmondta: tudomása szerint a rendőrség és Keller László államtitkársága alatt a miniszterelnöki hivatal is indított vizsgálatot az ügyben, ezek eredményeiről azonban nem tudott.

Túlkonszolidálták a bankot

Úgy vélte: azóta nyilvánosságra kerültek olyan információk, amelyek szerint a másolatnak vannak olyan megállapításai, amelyek részei annak a ténylegesen hivatalosan meglévő irattárban fellelhető iratnak. Ebből megállapítható, hogy történtek olyan értékesítések, amelyek után érdemben nagyobb értéken továbbértékesítések történtek – mutatott rá. Nagy valószínűséggel több költségvetési forrást kellett a Postabank konszolidációjára fordítani, mint amit piaci áron való értékesítés után kellett volna – magyarázta.

A pénzügyi szervezeteknek vizsgálatot kell indítaniuk abban az ügyben, hogy mekkora érték volt a többletértékesítés, ez piaci folyamatokkal indokolt volt-e, kellő gondossággal járt-e el Auth Henrik, a Postabank akkori vezetője, és a bank Workout szervezetének vezetője – jelentette ki a pénzügyminiszter.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik