Vadas Tamás

– Mit gondol, a Hankook abroncsgyár magyarországi megjelenése vajon lendületbe hozza az ide tartó, de az utóbbi években megtorpant külföldi tőkét?

– Egy kicsit drámaian fogalmaz, de hadd figyelmeztessem, hogy az IBM-kivonulás mellett bővített a Suzuki és a Samsung is. Egyébként a szándéknyilatkozat aláírása még korántsem jelenti azt, hogy meg is valósul a projekt. Én is írtam alá szerződést a Hyundai céggel teherautó-összeszerelő üzem megépüléséről, amiből aztán nem lett semmi. Persze, a világért sem akarok szkeptikus lenni: a Hankook megtelepedése valóban a gazdasági fejlődés jele lenne. Sőt, azt gondolom, maga a megtelepedés további háttéripart vonzhatna ide, esetleg az autógyárak befektetési kedvét is felélénkítené.

– Hm, Ön talán túl optimista, de hadd figyelmeztessem most én arra, hogy az effajta bizalom alacsonyabb szinteken is borulni látszik. Nyilván hallott róla, hogy számos interneten kereskedő külföldi cég tette feketelistára Magyarországot, mert a postánk kézbesítésből gyakran vizsgázik elégtelenre.

– Nem csak a Magyar Posta hibázik. Egy esetben – vámkezelési nézeteltérések miatt – egy csomagküldő cég három hónapig nem kézbesített ki egy nekem szóló küldeményt. A hiba lehetőségét persze meg kell próbálnunk a minimálisra szorítani, mivel a külföldi tőke akkor jön, ha kényelmes feltételeket biztosítunk a számára. De nemcsak a becsalogatás fontos, hanem a megtartás is: olyan fogadókészségre van szükség, amely nem ideig-óráig tartó, hanem hosszú távú kötődést eredményez.

– A Posta, legalábbis egyelőre, állami tulajdonban van. Vannak-e állami tulajdonban Jaguarok, indul-e egyáltalán a Jaguar közbeszerzési pályázatokon?

– Nem jellemző. Túl magas az autó presztízse, ami támadások kereszttüzébe vonná az államigazgatási szervet vagy az állami céget. Egyébként a multik is óvatosak velünk. Megnyertünk nemrég egy tendert, majd a döntést a hazai vezetők kiküldték a svájci központnak, mire az visszaüzent: kommerszet kell venni, túl kirívó az autó. Emiatt sem indulunk ilyen pályázatokon, ráadásul a mi termékpalettánkkal nem is nagyon tudunk olyan engedményeket tenni, hogy a luxusautók szállítása ugyan veszteséget okoz, de azután a márka kommerszebb, kisebb darabjai egy másik beszerzésnél lépéselőnyből indulhatnak.

– Manapság az egyterű „retikülautó” az igazán trendi. Mikor látunk ilyet a Jaguartól?

– Egyhamar biztos nem. Nemrég egy modellünk két kategóriával is lejjebb ment, ami komoly felzúdulást okozott az elemzők és a vásárlók, illetve a szimpatizánsok körében. Aki kisebbet akar, vásároljon Fordot, abban talál ilyen kategóriákat, ráadásul a Jaguar is Ford-érdekeltség.

– Milyen a tipikus Jaguar-vásárló?

– Hát, nem mázsányi aranyláncáról ismerni fel. Ügyvédek, vezető orvosok, elegáns vállalkozók az ügyfeleink, akik nem a méret mentén súlyoznak. A finomságokra, az apró részletekre vevők, akiket érdekel, hogy milyen az utastérbe integrált fabetét, miként van megvarrva benne a bőrülés. Az idén száz körül adtunk el Jaguarból, a vidéki hálózat megnyitásától e szám növekedését remélem.

– A regisztrációs adó januártól változó szabályozása sem készteti arra, hogy visszavegyen terveiből?

– Nem, bár a regisztrációs adó körüli változások okozhatnak problémákat. A luxus kategóriában azért ez kevésbé érezhető, itt a vevő meg tudja fizetni a különbséget. Ezzel a kispénzűeket kényszeríti trükközésre az állam.

– Akik aligha gondolkodnak Jaguarban, vagy a szintén Önök által forgalmazott Land Roverben. Tervezi-e új márkával bővíteni a portfóliót?

– Korai lenne még pezsgőt bontani, de terveink között szerepel egy új, eddig ismeretlen ázsiai márka behozatala az országba és Európába.

– Mint a Párizs-Dakar egykori résztvevője, mit szól ahhoz a „fapados” hazai kezdeményezéshez, ami a Budapest-Bamako távon szerveződik?

– Azt, hogy képtelenség 50 ezer forintos nevezési díjjal megrendezni egy ilyen versenyt, foganatosítani a szükséges biztonsági intézkedéseket a gyakorta zavaros viszonyok közepette. Azt gondolom, nem szabad lelkes amatőröket ilyen kockázatos helyzetekbe hozni.