A fantomizálódás elleni fellépés hatékony eszközének remélt, lex Kaya Ibrahimként is emlegetett jogszabály csődtörvényt módosító rendelkezése sérti a jogbiztonságot, ütközik a joggal való visszaélés és a rosszhiszeműség tilalmával, ellentétes a rendeltetésszerű és tisztességes joggyakorlás követelményével – mondta Trinn.
A nyáron elfogadott jogszabály szerint ha a felszámolandó cég vagyona nem nyújt fedezetet a hitelezői követelésekre, a bíróság megállapíthatja annak a tagnak a korlátlan felelősségét, aki a felszámolási eljárást megelőző öt éven belül rosszhiszeműen ruházta át vagyoni hányadát. Akkor mentesül, ha bizonyítja, az átruházáskor a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés ezt követően következett be, illetve nem volt ugyan fizetőképes, de az átruházás során jóhiszeműen járt el.
A jogszabály általános jelleggel, fő szabályként és objektíve rontja le a társasági jog és a piacgazdaság alapintézményének tekinthető korlátolt felelősség elvét, véli Trinn. Magyarországon deklaráltan piacgazdaság van, s ez korlátolt felelősség nélkül nem működik. A jogszabály nem tesz különbséget az egyes tulajdonosok között, hogy kinek, milyen rálátása lehetett a cég vagyoni helyzetére, a teljes ki nem egyenlített tartozásért felelősséget állapít meg. Azt sem jelzi, a felelősség a részesedés, vagy például a tulajdonosi közrehatás arányában terheli-e a tagokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
