Gazdaság

Elkészült az ekho törvénytervezete

Kevesebb szakma kerülhet be az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetők körébe az FN birtokába került törvénytervezet szerint, melyet még az érdekképviseletek véleményeznek.

Hány szakma?

A FigyelőNet birtokába jutott elképzelések szerint könyv- és lapkiadó szerkesztő; újságíró; rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő; író; műfordító; képzőművész; iparművész; zeneszerző; rendező; operatőr, fotóművész; színész, előadóművész, bábművész; zenész, énekes; koreográfus, táncművész; népzenész; cirkuszművész foglalkozások művelői választhatnák az ekhót. A FigyelőNet birtokába került dokumentum szerint az informatikusok bekerülése továbbra is kérdéses, mert több minisztérium nem támogatja egyszerűsített adóztatásukat.

Az elkészült törvénytervezet pontosította a korábban már nyilvánosságra hozott elképzeléseket, nagy változtatások már nem kerültek a jogszabálytervezetbe. Az érintett szakmák köre azonban továbbra is képlékenynek látszik, a FigyelőNethez minisztériumi forrásokból eljutott információk szerint mindenképpen szűkül a kormányzat által jóváhagyott „keret”: a muzeológusok, jelmez- valamint díszlettervezők már nem szerepelnek az ekhót választható foglalkozások között.

A tervezet szerint a vállalkozási, megbízási szerződéssel vagy munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók, illetve a szerződéses kapcsolatban álló munkáltatók fizetik majd az összesen 35 százalékos ekhot. A munkáltatókat a törvénytervezetben már kifizetőnek titulálják, hiszen a megbízási és vállalakozói szerződéssel foglalkoztatottak munkáltatója tulajdonképpen a társas vállalkozás. A tervezet alapján az ekho szerinti adózást csak az a munkavállaló választhatja, aki legalább a minimálbér erejéig munkaviszonnyal rendelkezik, valamint a tervezetben meghatározott foglalkozások egyikét űzi. Mindezek mellett az ekhózó munkavállalónak írásban kell majd nyilatkozatot tenni a kifizetőnek, hogy a számára kifizetett összeg után egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást fizet.

Szintén a korábbi megállapításokkal egyezik a 10 milliós felső jövedelemhatár, kizárólag eddig a bevételküszöbig lehet ekhót fizetni a minimálbér és a teljes bevétel közötti különbség után. Ezen összeg után a magánszemély 15 százalékos (11 százalék személyi jövedelemadó és 4 százalék nyugdíjjárulék) , a kifizető pedig 20 százalékos (11 százalék egészségbiztosítási járulék, 8 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 1 százalék egészségügyi hozzájárulás) ekhót fizet majd.

Az ekhózott jövedelem után a munkavállalók nem lesznek táppénzre jogosultak.

Ha valaki jogosulatlanul választotta az egyszerűsített adózási formát, akkor az adókülönbözetek megfizetésén túl a bevétele után számított 8 százalékos mulasztási bírságot is kell fizetnie. 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik