Noha valószínű, hogy az élet spontán szerveződéssel, élettelen anyagokból jött létre, a kutatóknak a mai napig nem sikerült mesterséges élőlényeket létrehozniuk. Amerikai tudósok azonban most áttörést jelentő eredményről számoltak be: sejtszerű, és bizonyos életjelenségeket mutató képződményt állítottak elő. A műsejt ugyan nem fejlődik, és nem szaporodik, ám valamiféle anyagcserét végez.
A baktérium méretű mesterséges parány zsírokból összeálló membránnal körülvett test, amelybe más sejtekből származó szervecskéket zártak be – ezek eredeti környezetükből kiragadva is működőképesek. A műsejt speciális oldatban úszkál. E közegben energiában gazdag vegyületek és aminosavak találhatók, amelyek a fizika törvényeinek engedelmeskedve bejutnak a gömbbe. Itt a sejtszervecskék az ember számára hasznos fehérjékké alakíthatják őket: például inzulinná, vagy egyéb terápiás célú proteinné.
A kutatók géneket is bejuttattak a sejtbe, ahol azok a sejt megfelelő apparátusát felhasználva proteinek gyártását indították be; amikor például egy fluoreszkáló fehérje DNS-ét zárták a membránba, akkor a sejt nemsokára világítani kezdett, jelezve, hogy a fehérje termelése beindult. A műsejt egyelőre csupán addig működik, amíg a sejtszervecskék el nem öregszenek – a kutatók ezért most azon fáradoznak, hogy osztódásra serkentsék a képződményeket.
