Mert nagyot álmodni a Magyar Televízió (MTV) Rt. annak ellenére, hogy az intézmény évek óta pénzszűkében van: vezetősége magyar nyelvű hír, kulturális, szórakoztató és egyéb csatornák beindítását tervezi. A három-négy új, tematikus adó létrehozásának azonban egyelőre nemcsak anyagi, hanem gyakorlati akadályai is vannak: a médiatörvény szerint ugyanis az MTV Rt.-nek csak két csatornája, egy földi – mai nevén az MTV – és egy műholdas, az M2 lehet. A tematikus csatornák indításához az ORTT állásfoglalását várja a televízió. A rendelkezésre álló hullámhosszakat ugyanis egy új technológiával gazdaságosabban ki lehetne használni. A digitális műsorszórással sugárzott adások a hatékony tömörítésnek köszönhetően kisebb sávszélességet foglalnak el, így egyetlen analóg tévéadás helyén 4-6 digitális műsor férhet el. 
AKTÍVABBAN. „Az égvilágon semmiféle technológiai problémát nem okozna átállnunk a digitális műsorok készítésére” – jelenti ki Ágoston György, a Magyar Televízió Rt. műszaki igazgatója. A szakember, aki egyben alelnöki posztot tölt be az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának (EBU) technikai bizottságában, mindazonáltal úgy látja, a közeljövőben kevés az esély arra, hogy a Budapesten bárki által fogható kísérleti digitális adáson kívül az új technológia valamennyi lehetőségét kiaknázó sugárzás induljon el.
Pedig a digitális televízió olyan lehetőségeket ígér, amelyekre léteznek fogyasztói igények, és amelyek a mai analóg technológiával megvalósíthatatlanok. A digitális tévéközvetítés (digital video broadcasting – DVB) szabványait úgy alakították ki, hogy azok egyrészt alkalmasak legyenek a nézők által már megszokott hagyományos szolgáltatásokra (például teletext), másrészt viszont számos új megoldás is megvalósítható legyen velük (lásd külön). „Ma hátradőlve, passzívan tévézünk, a jövő azonban az aktív televíziózásé; jönnek majd az interaktív játékok, a bankolás, a vásárlás vagy az internetezés” – mondja a műszaki igazgató. A mindennapi működés szempontjából azonban talán az a leglényegesebb, hogy a digitális jelek zavarvédettségének és a beépített hibajavító mechanizmusoknak köszönhetően állandó hang- és képminőség garantálható. Így földi sugárzás esetén is megszűnik a szellemkép, a sistergés, s a kép kristálytiszta, a hang pedig CD-minőségű lesz. „Ha persze ki akarjuk használni a technológia összes lehetőségét, akkor a mostaninál lényegesen jobb, új hangfelvételi technológiát kellene alkalmaznunk az MTV-ben, erre azonban szintén képesek lennénk” – jelenti ki Ágoston György. A műszaki igazgató abban is biztos, hogy a digitális tévé által ígért interaktivitás megvalósítására is megfelelő szaktudással, szerkesztési elvekkel és jó ötletekkel rendelkezik az MTV Rt.
Ezekre pedig azért is szükség van, mert függetlenül attól, hogy a digitális adást műholdas (DVB-S), kábeles (DVB-C) vagy földi (DVB-T) műsorszórással továbbítják, a csatornák felszaporodása és jellegzetességei miatt extra tartalmakkal is meg lehet tölteni az adásokat. Például többcsatornás (5.1-es) adások indíthatók, amelyekben teletextszerű, de annál jóval gyorsabb kiegészítő információkat közölhet a szolgáltató. A néző menülistából, a számítógépes böngészéshez hasonlóan választhatja ki a kívánt programot, amelyet egyszerű, rövid botantennával is foghat. Sőt, a közönség nemcsak a ma megszokott sms vagy telefon útján, hanem közvetlenül a készülékéből is visszajelezhet a műsor szerkesztőinek. A jövőben ráadásul nemcsak otthonról tévézhetünk: a digitális jelek vétele akár nagy sebességgel mozgó járműveken, vonaton, autóban, buszon vagy villamoson is tökéletes lesz, a néző saját hordozható készülékén, de akár a járművön elhelyezett képernyőkön is követheti az adást.
|
LEMARADÁSBAN. Az Antenna Hungária Rt. szerint a digitális földi műsorszórás üzemszerű megindítására ezzel együtt Magyarországon legalább 2006-ig kell még várni (tesztadást Budapesten már jelenleg is sugároznak). Néhány európai országban (lásd a térképet) és az Egyesült Államokban azonban már rohamosan terjed a digitális tévézés. A minta a legtöbb szolgáltató számára Nagy-Britannia: ott 2002 októbere óta a közszolgálati BBC, a Rupert Murdoch érdekeltségébe tartozó BSkyB és a Crown Castle International műsorszóró vállalkozás együttműködésével 30 digitális tévécsatornát és 20 digitális zenei csatornát kínálnak a Freeview nevű csomagban ingyenesen a nézőknek. Jelenleg több mint 2 millió háztartásba juthat el a digitális földi adás. A szolgáltatókat a reklámbevételek tartják el, ami egyáltalán nem csoda, hiszen havonta több százezer nézővel bővül a közönség – hetente ugyanis mintegy százezer, egyenként 100 eurónak megfelelő összegbe kerülő set-top-boxot értékesítenek az országban. És ez még nem minden: a műholdas digitális Sky televíziónak 7 millió előfizetője van, a kábelszolgáltatóknak pedig további 2 millió – ezek szerint az összes platformot figyelembe véve a brit háztartásokban 45 százalékosra tehető a digitális penetráció, aminél ma nincs nagyobb, sehol a világon.
EURÓPA RÁKAPCSOL. Az öreg kontinensen egyébként jelenleg összesen mintegy 35 millióan fognak különböző digitális adásokat, így a Datamonitor piackutató szerint 2006-ra várható, hogy Európa piaca túlszárnyalja az Egyesült Államokét: ekkor az EU-ban már 89 millióan, míg a tengerentúlon csak 63 millióan néznek majd digitális tévét. Lényeges különbség azonban a két kontinens között, hogy míg Európában a fejlődés fő hajtóereje az ingyenes földfelszíni adás terjedése lesz, addig az Egyesült Államokban továbbra is fizetős kábeles és műholdas műsorszórással jutnak el a digitális műsorok a nézők legalább 80 százalékához. E piacokat pedig csak alig vagy kevéssé befolyásolja majd a digitális tévé érdekes alternatívája, az internetes alapú televízió, vagyis az IPTV. Az efféle készülékek csak nemrég startoltak Franciaországban (MaLigne) és Spanyolországban (Imagenio) – a szolgáltatók ma általában igény szerinti videotartalmakat kínálnak, valamint a velük szerződésben álló tévétársaságok hír- és magazinanyagait, például a hazai Origo portálhoz hasonlóan, ahol az RTL Klub néhány műsorából lehet szemezgetni. 
A digitális technológiák terjedését persze nemcsak a piac természetes fejlődése sietteti. Mind az Egyesült Államokban, mind az EU-ban elterjedt az a vélekedés, hogy a televízió e modern fajtája élénkíti a szolgáltatók közötti versenyt, új iparágak létrejöttét segíti, és serkenti az információs, ezen keresztül a tudásalapú társadalom kialakulását. Ezért szerte a világon adminisztratív eszközökkel is egyengetik a technológia útját. Egy washingtoni bíróság idei döntése nyomán gyakorlatilag halálra ítélték az analóg televíziókészülékeket Amerikában: 2007 júliusától csak digitális tunerrel felszerelt tévét szabad forgalmazni az országban, a 36 hüvelykesnél nagyobb képátmérőjű készülékekre pedig már ez év elejétől vonatkozik ez a szabály. A bírósági ítélet az amerikai távközlési hatóság (FCC) határozatán nyugodott, mely utóbbinak az a célja, hogy 2006 végéig az összes, ma még analóg szolgáltató digitális sugárzásra térjen át. Hasonló határidőket az EU tagállamai is kitűztek maguk elé: Németországban már 2006 végére kikapcsolnák az analóg hálózatot, Hollandiában 2007-ben, Spanyolországban 2010-ben, Magyarországon viszont csak 2012-ben váltanának. Addigra a nézők talán itthon is megtanulnak előre- dőlve tévézni.
